A Deadline meglepő, de mindenképpen érdekfeszítő értesülései szerint a kultikus megítélésnek örvendő Quentin Tarantino már el is kezdte a következő Star Trek mozival kapcsolatos ötleteinek a kidolgozását, meglátásaival kapcsolatban pedig a Paramount stúdiót, és magát JJ Abrams-et is felkereste. Ha a koncepció a stúdiónak is bejön, Abrams lenne a producer, Tarantino pedig akár meg is rendezhetné a darabot.
Az Enterprise és a Discovery kapitánya nem a világűrben, (és nem is a Nexusban) hanem a Twitteren rendezte rövid – és a mai napig tisztázatlan okokból kitörő – nézeteltérését. William Shatner, az eredeti sorozat (TOS) Kirk kapitánya a múlt hét elején letiltotta a Star Trek: Discovery háborús megszállottsággal küzdő parancsnokának megszemélyesítőjét, Jason Isaacs-et. A flottakötelék helyreállítása azonban még a hétvége előtt megtörtént.
Terral admirális minden aktív csillaghajót visszavonulásra utasít, köztük a Discovery-t is. Lorcának a parancs szerint a 46-os csillagbázishoz kell ugrania, ez azonban pusztulásra ítélné a Pahvo élővilágát. A közeledő klingonok – élükön Kol tábornokkal – biztosan megsemmisítenék a jeladót, valószínűleg az őslakosokkal együtt. Lorca nem fordul az admirális parancsa ellen, a kitűzött úti célt azonban nem spóraugrással, hanem térváltással közelíti meg. A csillagbázis eléréséhez szükséges három óra talán elegendő lehet arra, hogy a legénység megoldást találjon a Pahvo megmentésére. Ha megszületik a megfelelő stratégia, a Discovery azonnal visszaugorhat a helyszínre.
Még augusztusban jelentette be az Amazon, hogy tévésorozatként kívánja adaptálni az 1999-es Galaxy Quest mozifilmet. A tervezett sorozat fő kreátorának a színészként, komikusként és íróként ismert Paul Scheert nevezték meg, aki pár napja a Slashfilmnek adott interjújában árulta el az első részleteket.
Scheer megerősítette, hogy a sorozat eseményei a mozifilm cselekménye után játszódnak majd, és nemcsak a filmből ismert fő karakterek sztoriját mesélik tovább, de egy másik legénységét is – a két csapat története a széria során össze fog kapcsolódni. Az író nagyívű, átgondolt koncepcióban tervezte meg az új sorozatot, az első változatot már át is adta az Amazonnak, és jelenleg nagyon lelkes a projekttel kapcsolatban. Ellentétben más sorozatok forgatókönyvíróival, Scheer igyekszik minél kevesebbet elárulni a részletekből, megelőzve, hogy a nézők jelenleg még felfokozott várakozása túl hamar kialudjon. Azt is hangsúlyozta, hogy tisztelegve az eredeti alkotás előtt, egyidejűleg szeretné kiszolgálni a film elkötelezett rajongóit, és azokat a nézőket is, akik még sohasem látták azt, bemutatva nekik, milyen szórakoztató is a Galaxy Quest világa.
A sorozat következetesen viszi tovább a fő karakterek sztoriját, de ügyesen mixeli majd az említett két legénység kalandjait, eleinte két teljesen különböző történetszálat bemutatva. Az első évad a mai trendeknek megfelelően nem epizodikus, hanem átívelő, erősen szerializált lesz. Erre viszont nem biztos, hogy majd minden jövendő néző elsőre bólint – ez a koncepció inkább a drámasorozatok esetében szokott jól érvényesülni, vígjátékoknál – mint például a címben is emlegetett, hasonló hangvételű, de inkább a dramedy műfajhoz sorolható The Orville esetében – egyenesen előnyös az epizodikus, részenként lezárt jelleg.
Paul Scheer azt is kiemelte, hogy el szeretné kerülni a reboot megnevezést – mindent, amit csak lehet, felhasznál az eredeti filmből, és azzal szeretné megalapozni a sorozat karaktereit és cselekményét – ennek megindoklására nagyon megalapozott érvei vannak.
A film a bemutatása óta eltelt közel húsz évben kultstátuszba lépett geek és sci-rajongói körökben, így már hozzányúlni is eleve rizikós – bár az Amazon tényleg a leginkább kísérletező kedvű streaming szolgáltatókhoz sorolható – új sorozataik pilot epizódjait (melyek önálló tévéfilmként készülnek) egyszerűen bedobják a mély vízbe, túlnyomórészt előfizetőikre bízva a döntést, kap-e egyáltalán esélyt a pilot egy első évadra. Számos sorozat sorsa így hosszabb ideig függőben marad, akár másfél évre is bizonytalanságba taszítva a szereplő színészeket és a nézőket.
Abban bizonyára minden rajongó egyetért: valószínűleg a casting lesz az egyik leglényegesebb tényező: Alan Rickmant sajnos már cameóként sem láthatjuk viszont, azonban Tim Allen, Sigourney Weaver, Tony Shalhoub, Sam Rockwell vagy épp Daryl Mitchell még bármilyen szerepben felbukkanhat.
Scheer azt is elmondta, milyen gondolatok foglalkoztatták a sorozat alapjainak tervezésekor: Star Trek rajongóként, már gyerekként is szerettem sci-fi találkozókra járni, és a Galaxy Quest készítésének évében, 1999-ben ez még teljesen mást jelentett, mint manapság – a sci-fi és fantasy rajongók világa azóta a feje tetejére állt. Tulajdonképpen ezt a hatalmas távolságot szeretném áthidalni, például az eredeti Star Trek sorozat (TOS) és a JJ Abrams-féle filmek világa közötti szakadékot. A világ, az értékek rengeteget változtak - az akkori sci-fi hősök manapság már inkább rocksztárok... Például, egy Thorhoz hasonló filmet 1999-ben egészen máshogy fogadtak volna a rajongók, már ha egyáltalán elfogadták volna akkoriban.
Scheer szavaiból – a kétféle cast, kétféle legénység, illetve két különböző rajongói korszak emlegetéséből akár már egy lehetséges alapszituáció is körvonalazódhat számunkra: a reboot Galaxy Quest ifjú legénysége talán intergalaktikus zűrbe kerül, és csakis az eredeti cast mentheti meg – még két idősíkot is sejthetünk, de mindez egyelőre persze csak spekuláció.
Ismét kezdődhet a rajongói várakozás, és a fan-teóriák gyártása - bárhogy is alakul tehát 2017 sci-fi sorozatos sztárjainak, az Orville-nak és a Star Trek: Discovery-nek a sorsa, a kihívó már közeledik a küzdőtérhez.
emTV.hu // Slashfilm
A szerencsére megannyi Star Trek film és sorozat között mindenki találhat kedvére valót, és hajlamosak vagyunk rendszeresen megfeledkezni a franchise egyik méltatlanul mellőzött és sokak által kedvelt darabjáról, a rajzfilmsorozatról (TAS). Az animációs szériából mindössze huszonkét epizód készült, és két évadon keresztül az NBC hétvégi fiataloknak szánt délelőtti műsorblokkjában vetítették a hetvenes évek első felében. Azóta számtalan csatornán megfordult a világ különböző pontján, ám hozzánk sosem jutott el – legalább is hazai televíziós csatornára nem, így tehát nem készült belőle magyar változat. Két hete ez a helyzet megváltozott, ugyanis rajongók egy csoportja figyelemreméltó szinkront készített a sorozat első epizódjához. Ennek apropóján felkerestem Kő Gergelyt, a produkció rendezőjét, aki maga is szinkronizál a non profit vállalkozás keretében megvalósult magyar változatban.
A cold open ezúttal is elmarad, a főcím után pedig egyből az akció közepébe csöppenünk. A USS Gagarint hat klingon hajó támadta meg, Kovil kapitány vészjelzést küld. A Discovery spóraugrással kapcsolódik be az összecsapásba, ahol az ellenség álcázott hajókat is csatasorba állít. Amikor az álcázóernyőt aktiválják, a szenzorok nem tudják elkülöníteni az egyes hajók jeleit, viszont ilyenkor a klingonok sem tudnak tüzelni. A Discovery leszereli a Gagarint támadó ragadozómadarat, de a Gagarin sajnos már nem képes a térugrásra. A romboló pont a bajba jutott csillaghajó alatt lép ki az álcázásból, két csatahajó pedig a Discovery-t veszi körbe. Lorca a klingonok és a Gagarin közé parancsolja a hajóját, a ragadozómadarak két torpedót lőnek ki. Az egyiket felfogja a Discovery, a másikat viszont Kovil kapitány hajója kapja, ami ezáltal megsemmisül. A gépházban előkészítik a spórahajtóművet, Stamets közreműködésével pedig sikerül elugrani a vesztes ütközetből. Lorca teljes kárjelentést kér, a gyászt pedig későbbre rendeli.
Hazánkban és nemzetközi szinten is egyre-másra esnek ki a csontvázak a szekrényből, és naponta újabb- és újabb szexuális zaklatási vádak kerülnek napvilágra. Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy a Star Trek sorozatok történetének első nyíltan meleg karakterét alakító, másságát 1997 óta nyíltan vállaló Anthony Rappet (Stamets, DSC) még 1986-ban, tizennégy éves korában próbálta elcsábítani az akkor huszonhat esztendős Kevin Spacey. Most a nyolcvan esztendős Star Trek veteránt, az eredeti sorozat Suluját, George Takeit vádolják nemi erőszak kísérletével. Eszerint 1981-ben elkábította az akkor huszonhárom éves Scott R. Bruntont, lerángatta nadrágját, de a fiúnak még azelőtt sikerült elmenekülnie, hogy komolyra fordult volna a helyzet.
Nem, a Discovery még nem váltott át (teljesen) a Trónok harcába – habár Ted Sullivan producer még júniusban a Game of Thrones súlycsoportjába helyezte a készülő új sorozatot, és a nyolc epizód klingon intrikáit végignézve csakugyan erőteljes GoT-feeling szállhatta meg a készítőket. A közelgő tél ebben az esetben azonban egészen mást hoz el a Discovery rajongói számára: csaknem két hónapos műsorszünetet. Cikkünk kisebb spoilereket tartalmazhat!
A science fiction sorozatok és filmek egyik sajátja, hogy a nézők hallják az űrben a lövéseket, robbanásokat, vagy ahogy a csillaghajó elsuhan a kamera előtt. Csakhogy mint tudjuk, ezeket a hangokat a valóságban nem hallanánk. De néhány, a Naprendszert járó űrhajó rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek képesek a rádiófrekvenciák elkülönítésére. A tudósok ezeket hanghullámokká konvertálják, a NASA pedig nem rég közzétett huszonkét valódi, kísérteties hangot a Naprendszerünkből.
Albert Einstein száz évvel ezelőtti elméletét sikerült tudományos mérésekkel bizonyítani másfél évvel ezelőtt: azt, hogy a gravitációs hullám létezik, és olyan, mint amilyennek Einstein leírta. Az akkori mérés azt mutatta, hogy két közepes tömegű fekete lyuk 1,3 milliárd fényévre összeolvadt, és ennek hatását a Földön is mérni lehetett. Öt méréssel később, néhány héttel ezelőtt a LIGO, azaz a Lézerinterferométer Gravitációs hullám Obszervatórium tudósainak először sikerült megmérnie két neutron csillag összeolvadása által keltett gravitációs hullámokat. A tudományos munkát magyar kutatók csoportja is segíti.
A Star Trek: Discovery heti epizódjaival párhuzamosan tovább dübörögnek az After Trek kibeszélőshow részei is, hetenként új vendégekkel, érdekességekkel, háttérsztorikkal szórakoztatva a rajongókat. A sorozat hatodik, Lethe című részét követő talkshow vendégei Gretchen J. Berg író/producer, James Frain (Sarek), valamint két maszkmester, Glenn Hetrick és Neville Page voltak. Aki még nem látta a sorozat ötödik epizódját, spoilerekbe futhat bele!
A főcím előtt ezúttal semmilyen jelenet nincs, az epizód pedig Burnham naplóbejegyzésével kezdődik. A személyes tapasztalatok ismertetése közben egy összefoglaló videómontázst látunk a legénységbe történő beilleszkedésről és a mindennapokról.
