A Csillagbázisok személyzete csak álmodhat az izgalmas felfedezésekről, kalandokról, mert az igazán fontos események a galaxist bebarangoló csillaghajókon történnek. De a Deep Space Nine sorozat bebizonyította nekem ennek ellenkezőjét.
Nem egy átlagos Csillagflotta bázisra kalauzolja el a nézőket a sorozat, hanem egy lelakott kardassziai bányászállomásra, amely a nemrég függetlenné vált Bajor bolygó körül kering. Most először fordul elő, hogy vegyes legénység (Csillagflotta és bajori) közös munkáját kísérhetjük szemmel hét évadon át. Már a kezdet is izgalmas: a bajoriak az állomásra érkező Sisko parancsnokban a rejtélyes Prófétáikról szóló legendákban megjövendölt hírnököt, a Kiválasztottat ismerik fel. Ugyanakkor a galaxis egyetlen stabil féregjáratának felfedezése, amely a galaxis távoli régiójába, a Gamma kvadránsba biztosít gyors közlekedési lehetőséget
Bonyolítja a dolgokat, hogy a féregjárat lakott. A Star Trek nemegyszer foglalkozott vallási témákkal, és mindig megpróbálta visszavezetni fizikai magyarázatokra a jelenségeket. Ebben a sorozatban elsősorban a bajor hitvilágot bontja ki alaposan, amelynek középpontjában a Próféták állnak, egy korábbi bajori szupercivilizáció tagjai, akik maguk mögött hagyva a biológiai létet, felépítették új otthonukat, azaz a féregjáratot. De néhányan nem juthattak be ebbe az „Égi Templomba”, és ők lettek a mondák gonosz lényei. (Valami hasonlót láthatunk évekkel később a Csillagkapu sorozatban, ahol a felemelkedett Ősök és az Ori ellentét befolyásolja az eseményeket.)
Ahogy azt megszokhattuk már Az új nemzedékben, itt is az átlagosnál több a főszereplő. Tetszett, hogy a készítők gondoltak egy merészet, és Miles O’Brien-t át is emelték Az új nemzedékből az állandó karakterek közé (később Worf is csatlakozik a Nemzedékek mozifilm eseményei után). Nem tudnék egyetlen kedvencet kiemelni közülük, mert mindegyiküknek van olyan aspektusa, ami szimpatikussá teszi őket. Ráadásul a történet előre haladtával mindenkiről kiderül valami rejtett titok.
Nincsenek azonban pozitív hősök főgonosz nélkül. Bár magam sem számítottam rá, de ezt a „megtisztelő” címet végül Gul Dukat érdemelte ki. A kardassziai parancsnok, akit folyamatosan mellőzött a kormányzat (nem véletlenül), bárkivel képes volt szövetséget kötni, ha hatalma növeléséről volt szó, és nem voltak erkölcsi aggályai. Destruktív hatalomvágyát nem tudja feledtetni őszinte szeretete félig bajori származású lánya iránt.
Mindenféle faj és karakter felbukkan az állomáson (köztük Az új nemzedékből ismert szereplők), megnehezítve az állomás legénységének a dolgát. De nemcsak velük kell boldogulniuk. Nagyra értékeltem azt az ötletet, hogy itt megismerhetjük kívülállók véleményét a Föderációról, ami nem mindig hízelgő. A lustán, hanyag eleganciával terjeszkedő Föderációt gyanakodva kezelik a nemrég függetlenedett bajoriak. Megszabadultak kardassziai elnyomóiktól, és most egy másik hatalom telepedik be a világukba.
Az új nemzedékben már megismerhettem a ravasz és arrogáns kardassziaiakat, itt pedig sokkal több információt kaphattam róluk. Bár elvesztették a Bajor világát, de számos független bolygót bevontak intrikákból szőtt hálójukba, hogy fenntartsák az erőegyensúlyt a náluk sokkal erősebb csillagközi hatalmakkal. Külön tetszett a katonai hadvezetés és a hírszerzés, az Obszidián Rend alig titkolt viszálya és versengése. Az ellenséges hírszerző szervezetek mellett azonban megjelenik egy rejtélyes Föderációs ügynökség is, a 31-es szekció, amely minden szempontból méltó ellenfélnek bizonyul, ha módszerei meg is kérdőjelezhetők. A sorozat végigkíséri a történelmüket a forradalmakon, vazallusi alárendeltségükön át egészen a népirtásig. De újabb adalékokkal szolgál nekünk, rajongóknak a klingonkról, romulánokról vagy a ferengikről is, mialatt új fajok tucatjai bukkannak fel.
A Gamma kvadráns azonban nemcsak a lehetőségek földje volt a kutatóknak és szerencsevadászoknak, de egyben egy félelmetes erőt is rejtett, melyhez talán csak a borg hasonlítható. Ezt az erőt egy hatalmas csillagközi birodalom, a Domínium jelentette, amely sokáig nem lépett színre nyilvánosan, ám az nyilvánvaló volt, hogy agresszív hatalom, amely szemet vetett az Alfa és Béta kvadránsra is. Az Alapítók eredeti szándéka tiszteletreméltó is lehetne: rend és béke a különböző fajok közt. Azonban ez olyan kemény diktatúra kialakulásához vezetett, amely a békét terrorral és megfélemlítéssel kényszeríti ki, és nem válogat az eszközökben: fegyveres erő, intrika, biofegyverek és egyéb eszközök szerepelnek a domínium eszköztárában.
Ezért alkották kábítószerrel befolyásolt gyilkológépeknek a jem’hadarokat, és klónozzák a vortákat újra és újra, megfosztva őket egy normális élet lehetőségétől. Egész bolygókat semmisítenek meg, népeket űznek el otthonaikból, vagy irtanak ki, miközben elfogadják a szolgáik között elburjánzó kultuszt, amely istent csinál belőlük.
A Domínium színrelépésével a készítők tettek egy kis engedményt a szabad űr rajongóinak egy új csillaghajó szerepeltetésével. A Defiant kicsi, de szívós hajó: egy prototípus, amely miután levetkőzi gyermekbetegségeit, rendkívül hasznos „társnak” bizonyul az állomás legénységének a kalandokban.
Volt egy kevés hiányérzetem Az új nemzedék nézése közben, hogy bár láthattunk pár alternatív univerzumot/idővonalat, de nyitva hagyták a kérdést, mi történt a tüköruniverzumban Kirk és csapata távozása után. Ebben a sorozatban kapunk folytatást: de a megreformált Terrán Birodalom helyett egy sokkal sötétebb csillagközi hatalom emelkedett fel, amelyben a terránok a társadalom legaljára szorultak. Azonban a másik univerzum története nem csupán egy epizódra korlátozódik, hanem minden évadban kapunk új történeteket a szabadságáért küzdő lázadó mozgalomról.
Az események feltartozhatatlanul követik egymást: szövetségek alakulnak, majd bomlanak fel, forradalmak törnek ki, és végül bekövetkezik a háború. Találkoztam már olyan véleményekkel, hogy a domíniummal vívott háború nem illik bele a Star Trekbe és ellentétes Gene Roddenberry filozófiájával. Én nem értek ezzel egyet. Az univerzum nem egy barátságos hely, és a Föderáció elveit nem minden faj tekinti követendő példának. Logikus, hogy létezhet olyan faj vagy birodalom, mely nem riad vissza a legetikátlanabb lépéstől sem, ha hódításról van szó. Ilyen erőt békés eszközökkel nem lehet megállítani, sajnos fegyverekkel kell megvédeni a Föderáció ideáit, életformáját.
A sorozat bebizonyította számomra, hogy lehet csinálni izgalmas Star Trek sorozatot egy űrállomáson is.
Űrszekerek Közösségi Flotta a Facebookon is!
Űrszekerek Közösségi Flotta
