Impulzus Napló - A szerelem hatalma

2021. február 10. 05:00 - Dave // urszekerek.hu

Az Impulzus 157. adásában A szerelem hatalma című epizódról beszélgettünk, melyben a jól összeszokott triumvirátus, Kirk, Spock és McCoy az Omega-rendszer egyik bolygójára transzportál, ahol az Enterprise fedélzetén tomboló járvány gyógymódjának egyik nélkülözhetetlent alapanyagát, ryetalynt készülnek begyűjteni. Az ellenszer elkészítése elé azonban rendre akadályok gördülnek, az akciónak először egy itt élő ember, Flint állja az útját, aki később mégis úgy dönt, hogy segít a kapitánynak a szérum előállításában. Míg Spock a Földről visszavonult vendéglátójuk gyanúsan eredeti és igényes magángyűjteményét tanulmányozza, Kirk a hirtelen előkerülő „nevelt lányhoz” kerül közelebb, ahogy az eredeti sorozatból megszokhattuk, végzetes felismerésekkel és következményekkel.

star_trek_the_original_series_s03e19_original_1080p_bluray_x264-mars_mkv_snapshot_26_12_095.png

Sci-fi a javából

Szinte napra pontosan 52 éve mutatták be az epizódot, mely nem csupán az egyik fő cselekményszála miatt (egy járvány ellenszerének előállítása) időszerű, a történet ugyanis több különböző, érdekfeszítő és modern sci-fi témát is érint. Az eredeti sorozat számos esetben tesz így, látszólag átlagos, vagy épp akciódús, attraktív fő téma mögött apró csemegeként elrejtve egy-egy eredetibb ötletet, az igényes science fictiont kedvelő nézőket is megszólítva, bár több esetben csak felcsendítve, és kihasználatlanul hagyva az izgalmas felvetéseket. A szerelem hatalma című részben szerencsére nem ez történt, az epizód szinte negyed óránként előrukkol egy-egy új, észbontóan izgalmas felfedezéssel, szinte a mai dráma-és sci-fi sorozatok feszes fordulatait elővételezve. A tömörített, sokrétű mondanivalót a forgatókönyv összeszedett koncepciója teszi egyenletesen feszültté és mindvégig érthetővé.

Talán már közhelyes, de ilyen esetekben szoktuk azt mondani, hogy ebből az epizódból akár egy mozifilm is lehetett volna – sőt, esetünkben akár három is. Ezúttal azonban egy film konkrétan el is készült: a számos történelmi korhoz és valláshoz köthető személy egyetlen idős emberként való bemutatása ugyanis az epizódot író Jerome Bixby igen hasonló történetében, Az őslakóban (The Man from Earth), illetve az abból 2007-ben készült azonos című mozifilmben valósult meg.

1969-ben, a Requiem for Methuselah bemutatója idején a televíziós sci-fi hőskorában járunk, és egy olyan bátor, útkereső sorozat, mint a Star Trek, a tudományos-fantasztikus műfaj valóságos koncentrációját volt képes egy-egy epizódjában felmutatni, itt, véleményem szerint, csúcsra járatva. A számomra különösen emlékezetes rész reguláris Star Trek epizódként is nagyon élvezetes, sőt, képes arra is, hogy az eredeti sorozat kötelező attribútumait lefejtve, önmagában, standalone sci-fi történetként is megálljon, képzeljük el például az Outer Limits, vagy éppen a Black Mirror széria egyik darabjaként.

star_trek_the_original_series_s03e19_original_1080p_bluray_x264-mars_mkv_snapshot_37_12_499.png

Flint, az Őslakó

A több, mint 6000 éves Flint (James Daly) kvázi örök életével nem csak az emberi történelem egyedülálló tanúja, hiszen születése az írásbeliség kezdetének számító 4. évezredre tehető, de folyamatosan gyarapodó műveltségével az egyetemes kultúra átörökítésének is hordozója, sőt aktív résztvevője. Nem csupán ismerte a történelem legnagyobb elméit, Galileót, Szókratészt, Mózest, de hamar kiderül, nem egy géniuszt vagy ismert személyt ő maga testesített meg az idők folyamán: ő volt Johannes Brahms, Leonardo da Vinci, Salamon, Nagy Sándor, vagy épp Lázár, Matuzsálem, és Merlin is.

Mindennek felfedezése az epizód számomra legizgalmasabb része. Az emberi viselkedést és attitűdöket sokszor logikátlannak minősítő, illetve a földi kultúra egyes elemeit gyakran kifogásoló Spock itt valóságos földi műértőként, sőt az emberi géniuszok alkotásai iránti őszinte csodálattal fedezi fel először Flint házának egyedülálló műgyűjteményét, majd hamar megtalálja azokat a mesterműveket is, melyek az eredeti művészek (Da Vinci, illetve Brahms) hiteles alkotásainak tekinthetők, ámde modern anyagok felhasználásával készültek. Lehet, hogy Spock először csupán erre a logikátlanságra fogott szagot, ám Johannes Brahms ismeretlen keringőjének kézirata már olyannyira lenyűgözi, hogy a máskor rideg vulkáni tiszt azt azonnal el is játssza, szinte elfeledkezve a fő küldetésről.

Jerome Bixby eredeti verziójában Flint Beethoven lett volna, ezt azonban Johannes Brahms-ra változtatták az újraírás során. A sohasem halott Brahms mű kifejezetten ehhez az epizódhoz lett írva, Ivan Ditmars szerzeménye.
Flint vallomása, illetve McCoy orvosi jelentése a férfi bámulatos szövetregenerációs megújuló képességéről fényt derít a Holberg 917G bolygó Matuzsálemének titkára, egyben keserű életformájára is. Hiába a felhalmozott tudás, a rendkívüli intellektus és anyagi javak, a földi történelem legidősebb embere mégis turistaként tengődik egy-egy korszakban és helyszínen, hiszen Az őslakó John Oldmanjéhez hasonlóan őneki is úgy kell tennie, mintha öregedne, de időnként mindenképp tovább kell állnia, személyiséget kell váltania, hogy ne keltsen feltűnést.

Korából, és intellektuális felsőbbrendűségéből adódóan valószínűleg amúgy is minden új környezetben konfliktusokba kerül, talán ez is magyarázza, miért választotta a remeteséget, melyben most a Enterprise leszállócsapata megzavarta. Flint pazar otthona egyébként kívülről egy újrafelhasznált matte painting A kísérlet (The Cage, TOS 1x00) című epizódból (Rigel VII), a felújított verzióban viszont egy teljesen új hátteret látunk, melynek dinamikus része is van: a reneszánsz hangulatú, hatalmas épülethez vezető távoli hídon a felderítő trió három tagja sétál át, valószínűleg utólagos digitális hozzáadással - apró figyelmesség a remastered verzió készítőitől a sasszemű nézőknek kedveskedve.

star_trek_the_original_series_s03e19_original_1080p_bluray_x264-mars_mkv_snapshot_40_10_421.png

A szerelmes Kirk kapitány „primitív impulzusai” hamar fizikai összecsapáshoz vezetnek Flinttel, ez talán az epizód leggyengébb pontja, ám ezt megelőzi egy másik, elvi vita, ami viszont nagyszerűen hordozza Roddenberry jól ismert pozitív humanista felfogását: Flint, nem sokkal saját maga felfedése előtt még számonkéri a kapitányon a Föderáció mibenlétét, mely szerinte egy fegyverekkel, erőszakosan terjeszkedő, kizsákmányoló, pusztító szervezet. Kirk a rá jellemző, és sokunk által kedvelt szenvedélyes módon száll síkra a Csillagflotta békés küldetése mellett, egyszersmind kifejti, hogy az emberi lét összetett, és fajunk ösztönei, szépséghibái ellenére is figyelemre méltó.

Ebben a történetben az író, Jerome Bixby nem megy olyan messzire erkölcsi vagy vallásos vonatkozásokban, mint az epizód örökségét erősen hordozó The Man from Earth teszi, bár Bixby eredeti szkriptverziójában Flint valójában Jézus, Mózes és Pablo Picasso is lett volna, egy személyben. Az első két név természetesen nem ment át a korabeli stúdiós döntéshozókon, hiszen visszatetszést kelthetett volna a vallásos nézőkben. (Az akkor még élő Picasso pedig jogi okok miatt nem szerepelhetett a történetben.) Ugyanakkor Flint számonkérése a Föderációval vagy az emberiséggel kapcsolatban az epizód szerves része maradt, és komolyan felveti azt a kérdést, hogy milyen jogon és alapon ítélkezik egy több ezer éves éves személy az emberiség vagy egy részének tettei felett: a kora, illetve a felhalmozott tudása egyúttal mindentudást, kvázi isteni képességet és előjogokat is kölcsönöz neki?

A legtöbb emberi közösségben a jog és erkölcs alapvetően történeti példákon és hagyományokon alapuló, az idők folyamán, lassan egyetemessé váló elvekre, normákra épül. Ha valaki emberemlékezet óta él, látva az emberiség legrosszabb és legjobb oldalát, vajon ezáltal összesíti magában azt az ítélőképességet és tekintélyt, melyet nemzedékről nemzedékre, közösségek, idők, szokások építenek fel? Flint matuzsálemi korával és az emberi történelemben való hat évezredes jelenlétével maga lehetne a megtestesült állandóság, tehát akár az egyetemes erkölcsi mérce, ugyanakkor élete szüntelen vándorlás és változás volt. Sajátos genetikája talán puszta véletlen, vagy épp az emberi evolúció következő lépcsőfoka, de egyedülálló eset lévén, ez egyelőre nem jelent számára automatikusan isteni desztinációt, abszolút hatalmat, magasabbrendűséget, vagy egyetemes értéket.

star_trek_the_original_series_s03e19_original_1080p_bluray_x264-mars_mkv_snapshot_14_58_301.png

Én, Rayna

Flint mindent látott, ismert és megélt, több százszor volt szerelmes, tapasztalatok, emlékek és műalkotások felbecsülhetetlen gyűjteményével rendelkezik, ám gondolatait, és az általa teremtett eredeti műalkotásokat már régóta nem osztotta meg senkivel, hiszen nem talált magához hasonló társat – így kénytelen volt alkotni egyet. Rayna 16. android változata, úgy tűnik, a tökéletes mestermű, a hibátlan és örökéletű, hozzá méltó, intellektuális és szerelmi társ – ám még nem egészen ember. A teremtményének és tulajdonának tartott fiatal nőt az első idegen férfi, Kirk kapitány viszi el az emberi érzelmek és önmeghatározás első megélésének határára, s mindez, úgy tűnik, Flint terveinek is megfelel, ám a következményekre egyikük sem számít.

Kirk azonnal felfigyel a rendkívüli, gyönyörű fiatal nőre, akit Flint először nevelt lányaként, illetve tanítványaként mutat be, és úgy tűnik, nincs kifogása, hogy akár a jó doktor, akár a kapitány hódolatát fejezze ki Rayna felé. Első, gyöngéd közeledésüket Flint őrrobotként, illetve gardedámként is funkcionáló lebegő háziszolgája zavarja meg (az M-4 a második évad The Changeling című epizódjából ismert Nomád szonda bizonyos részeiből lett összerakva). Hamar tovább szaporodnak a különös jelek a Flinthez gyanúsan hasonló intellektusú, magasan művelt hölgy körül: a föderációs adatbankokban például nincs nyoma a nőnek. (A Star Trek Encyclopedia szerint a Louise Sorel élatl alakított Rayna Kapec valójában Karel Čapek cseh író után kapta a nevét, aki először használta a robot szót az 1921-ben megjelent R.U.R. című művében.)

A labor egyik rejtett helyiségében már annál inkább megtalálják őt, sőt a döbbent felderítő csapat egyenesen 15 félkész Rayna-példányra bukkan, Flint abbéli elszánt próbálkozásainak maradványaira, hogy létrehozza a hibátlan társat, aki azonban tökéletessége, briliáns személye és örökkévalósága ellenére mégis hordoz egy hibát: nem ember. Flint saját kezemunkájának és tulajdonának nevezi az androidot, aki azonban nem tudja, hogy valójában nevelőapja és mentora teremtménye. A kibontakozó konfliktus a már említett kézitusában csúcsosodik ki, melynek Rayna érzelmi öntudatra ébredése vet véget: az androidlány egyszerre szerez tudomást valódi mibenlétéről, egyszersmind a benne feltoluló, vadonatúj, egymással összeegyeztethetetlen, heves érzelmekről. Egyúttal határozottan hangot is ad önmeghatározásának: „Én döntök”.

star_trek_the_original_series_s03e19_original_1080p_bluray_x264-mars_mkv_snapshot_12_16_867.png

Rayna emberré válása elkezdődött: érez, vágyik, és személyes, szabad döntésre képes, önálló lény lett, immár nem lehet más tulajdona. Új, ellentmondásos érzelmeinek hatalmas ereje azonban elpusztítja a lányt. Érdekes összefüggés, hogy egy másik, mesterségesen teremtett android-lány, Data lánya, Lal Az utód (The Offspring, TNG 3x16) című epizódban szintén az elsöprő érzelmek áldozatává válik. A közvetve szintén Data leszármazottjának tekinthető, és magát eleinte szintén embernek gondoló Dahj és Soji Asha ikerpár számára is komoly belső konfliktust okozott annak felfedése, hogy ők valójában androidok (Star Trek: Picard -  Remembrance; The Impossible Box).

Bár Dr. McCoy meglehetősen rideg megállapítása szerint Mr. Spock, vulkáni lévén, soha nem ismerheti meg a szerelem mámorát, kétségeit és igazi jelentését, mégis Spock az, aki elmagyarázza Kirknek, hogyan tette Raynát a szerelem emberré, s hogyan pusztította el annak elsöprő ereje, egy ifjú és egy nagyon öreg magányos férfit maga után hátrahagyva. McCoyt megcáfolva Spock ráadásul még egy alapvetően emberi érzelemről, az együttérzésről is tanúságot tesz Kirkkel szemben, amikor elmeegyesítést kezdeményezve segít neki feledni.

Az epizód írásakor még úgy volt eltervezve, hogy Spock eredetileg nagyobb távolságból gyakorol majd hatást Kirkre: a kapitány a kabinjában tartózkodott volna, Spock viszont a hídon. A végleges verzióban Spock érintés útján teszi ezt meg. Spock képességei egyébként a legkiválóbb fájlkezelő szoftvereket idézik meg, hiszen „törölni” (jelen esetben a “forget” paranccsal), a Khan haragjában pedig „átmásolni/lementeni” is képes (a “remember” utasítással, Dr. McCoy esetén saját katráját adva át, valószínűleg a történelem leggyorsabb adatátviteli sebességével). Akárhogy is, Janeway kapitány a Szárnyalni, mint a madár (Concerning Flight, VOY 4x11) című epizódban később megemlíti, hogy Kirk elmondása szerint találkozott Leonardo da Vincivel, tehát a vulkáni törlési metódusnak is lehetnek hibalehetőségei, hiszen a kapitány ezek szerint mégsem felejtett el mindent Spock közbenjárásával.

A szerelem hatalma című epizódhoz kapcsolódó további érdekességekről és magyar szinkronos információkról az Impulzus 157. adásában hallhatsz:

A műsor adásoldalához ide kattintva juthattok el, ahol a podcastet többféle platformon is hallgathatjátok, illetve feliratkozhattok.

Űrszekerek Közösségi Flotta a Facebookon is!

Űrszekerek Közösségi Flotta // Memory Alpha

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://urszekerek.blog.hu/api/trackback/id/tr6216419690

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása