Hajójuk megsemmisülése miatt a legénység öt tagja egy négyfős mentőkabinba kényszerül. A sérült kapszulában vészesen fogy az oxigén, ráadásul egy idegen teremtmény is feltűnik, és elkezdi lemészárolni a túlélőket. Talán így lehetne röviden összefoglalni Az ötödik utas (5th Passenger) című, Star Trek színészeket felvonultató közösségi finanszírozásban készült sci-fi thrillert. Megnéztem, hogy nektek ne kelljen. Enyhén spoileres vélemény következik.
Egyszerűen nincs olyan eleme a produkciónak, amit őszintén lehetne szeretni – pedig megpróbáltam. A történet akár lehetne jó is, ha nem gyalázták volna szarrá, és nem a Mentőkabin (Lifepod), A nyolcadik utas: a Halál (Alien), és a Hívatlan vendég (The Uninvited) torz szerelemgyerekeként született volna. A koncepció zavaros, a forgatókönyvet túlgondolták, a történetvezetés követhetetlen, a rendezés értékelhetetlen, a párbeszédek pedig életszerűtlenek.
A színészi játék igencsak hullámzó. Herman Wilkins (Kanelo) például annyira túljátssza karakterét, hogy a drámainak szánt pillanatokban inkább nevettem. Pedig akár izgalmas is lehetne egy filmben látni Marina Sirtis-t (Troi, TNG), Armin Shimermant (Quark, DS9), Tim Russ-t (Tuvok, Voy), Manu Intiraymit (Icheb, Voy) és Doug Jones-t (Saru, DSC). De nem az.
Látványban a kilencvenes évek kábeles low budget sci-fi sorozatait idézi, amin az utólag bemozgatott kép (pl. robbanásoknál), és a filterek, effektek indokolatlan használata sem segít. Ha van film, amiért kár crowdfundingolni, akkor az ez. Mentségükre szóljon, hogy mindössze nyolcvanezer dollárból, azaz nagyjából huszonkét- és félmillióból készült.
Az IMDb-n 3,1 pontot kapott filmet egyébként az eddig nagyrészt csak operatőrként (a Renegades-ben is) dolgozó Scotty Baker rendezte. A forgatókönyvet közösen írta a főszereplőt alakító Morgan Lariah-val (Eve Miller), és egy David Henri Martin nevű fickóval, aki eddig csak a Camp Cool Kids című, közepesen sikeres 2017-es családi tévéfilmet jegyzi.
Ha nem hiszed, nézd meg és döntsd el magad!
emTV.hu
