A Calypso című új Short Treks epizód sikeresen sűrített tizenhat percbe egy érdekes történetet a legjobb Star Trek hagyományok szerint. Azok számára is jól követhető a cselekmény, akik eddig nem találkoztak a Star Trek univerzummal. Az epizódot kitárgyaltuk az Impulzus Podcast adásában, de néhány dolog bennem maradt a felvételt követően, megosztom hát veletek is!
A történetből megtudjuk, hogy a Discovery-t valamikor elhagyja a legénység. A pontos időpont meghatározásához viszont nincs sok támpont. Az űrhajó hosszú ideje rejtőzik már a ködben, karbantartás és külső segítség lehetősége nélkül. Mégis a rendszerek jól működnek ezer év után is. Ez csak úgy lehetséges, hogy az idő nagy részében nincs oxigént tartalmazó légkör a hajó belsejében – kémia óráról mindenki emlékszik az oxigén korrozív hatásaira. Légköri nyomásra is bizonyos hőmérsékletre szükség van a számos mozgó alkatrész működéséhez (villanymotorok, pneumatikus és hidraulikus rendszerek).
Craft a gyengélkedőn teljes körű orvosi segítséget kap, azonban nem látunk sem mesterséges intelligencia vezérelte manipulátorokat, sem injekciós tűket vagy infúziókat. Pedig a transzporter technológia nem elég a beteg ellátáshoz. Szükség van mechanikus beavatkozásra. Ugyanakkor a férfi számos sérülése közül egyet meghagyott, mert képes volt felfedezni, hogy ahhoz Craft érzelmi okokból ragaszkodik. Azaz a mesterséges intelligencia képes mérlegelni. Emlékezhetünk, hogy a Voyager holodokija a Discovery sztoriját követően száz évvel később mekkora fejlődésen ment keresztül. Képzeljük el ugyanezt ezer év alatt!
A számítógép felismerte az egyszemű bagoly szimbólumot Craft hátán – elképzelhető tehát, hogy ennek van valami köze a Vörös Angyalhoz? A szimbólumot valószínűleg átvették a Alcor IV emberi telepesei az elmúlt ezer év során az idegenektől. Nem ez lenne az első eset, amikor egy szimbólumot átvesz egy másik kultúra (emlékezzünk a stilizált napkerékre, amelyet a huszadik század közepére negatív jelképpé vált egy hataloméhes diktatúrában).
A V’Draysh úgy tűnik kedveli a csillagközi korszak előtti földi kultúrát, legalábbis erről árulkodik a mentőkapszula adatbankja. A harmincharmadik században a földi kultúra vajon ennyire egzotikusnak számít majd? Ugyanakkor úgy tűnik, valamiféle háború dúl az emberek és idegenek között, ahol Craft egyike a kényszersorozott katonáknak.
Zora rendkívül magányos, hasonlóan az Androméda sorozat Pax Magellana csillaghajójához. Az MI-t a hajó irányítására és a legénység kiszolgálására tervezték, de már ezer éve nem volt senki, akiket szolgálhatott volna. Sok-sok évig, miközben önmagát fejlesztette, csak önmaga és az adatbázisa volt az egyetlen társasága. Craft felbukkanása úgy kellett Zoránnak mint éhezőnek egy falat kenyér.
A huszonharmadik-huszonnegyedik századra számos sportág (mint a például a baseball) gyakorlatilag szinte eltűnt. Jó volt látni, hogy Craft világán a boksz nem merült feledésbe. Ez a küzdősport már több Star Trek sorozatban (mint a Deeps Space Nine és a Voyager) kapott már kisebb-nagyobb szerepet.
emTV.hu