Az elismert Star Trek szerző és újságíró, Larry Nemecek éppen a Trek Files című podcastjához gyűjtött anyagot Gene Roddenberry személyes iratai között kutatva, mikor rátalált Az új nemzedék (TNG) sorozat egy 1986-os, korai vázlatára, mely a tervezett széria fő karaktereit és alapszituációját ismertette. A Roddenberry-nek címzett sorozatterv még egy egészen más TNG-t vázol elénk, és egyes szereplői feltűnően hasonlítanak a Discovery főhőseire!
A Roddenberry Entertainment révén a nagyközönség számára publikusan is elérhető dokumentumot a Paramount egyik vezére, egy bizonyos John. S. Pike címezte magának Gene Roddenberry-nek. A stúdió egyébként annak idején még Roddenberry nélkül volt kénytelen elképzelni az ikonikus tévésorozat folytatását, aki egy időben vonakodott visszatérni, ráadásul egyik forgatókönyv-vázlatot sem volt hajlandó elfogadni.
A Greg Strangis által papírra vetett, nyolc oldalas sorozatterv gyökeresen eltért a széria később megvalósult változatától, és több pontban inkább a Star Trek legújabb iterációjára, a Discovery-re hasonlít. Az új széria egy, a Föderáció és a klingonok között vívott tíz éves háború idején játszódott volna, középpontban a USS Odyssey csillaghajóval, melynek első fő feladata az lett volna, hogy végzős kadétokat szállítson első mélyűri állomáshelyükre, valamint titokban egy olyan dokumentumot továbbítson az Organiára, mely döntően megváltoztatta volna a háború mentetét.
A hajó vulkáni kapitányát, Rhont már a pilot epizódban, a klingonok és a Csillagflotta között zajló csatában megölték volna, ám bizonyos módon tovább élt volna a hajó komputerében, és a későbbiekben mint holografikus tanácsadó működött volna közre. A kapitány karakterleírásában még az is szerepel, hogy a sorozat főhőse, Richard Kincaid első tiszt, parancsnokhelyettes számára (aki mellesleg árva) egyfajta mentor lett volna. A Star Trek: Discovery első epizódjait ismerő rajongók előtt máris megelevenedik a kettőscsillagnál vívott végzetes űrcsata, valamint Georgiou kapitány (Michelle Yeoh) és patronáltja, Michael Burnham (Sonequa Martin-Green) figurája – és mindez harminc évvel az új sorozat tervei előtt!
Lehetséges, hogy Bryan Fuller is olvasta az említett feljegyzést? A tervezetet tovább olvasva hamar megtaláljuk Sylvia Tilly (Mary Wiseman) előképét is, méghozzá Brik kadét karakterében: az ötödéves, osztályelső vulkáni kadét maga a színtiszta, érzelemmentes logika – a briliáns ifjút maga Richard Kincaid veszi szárnyai alá, és nevel belőle a sorozat végére, egykori kapitánya értékeit is átadva, emberi kvalitásokkal is gazdagított tudományos tisztet – ehhez hasonlóan, a Discovery-ben szintén a főszereplő, Burnham mentorálja Tilly kadétot a tiszti karrier felé vezető úton.
A főszereplők között vizsgálódva még Sarunak megfelelő karaktert is találunk: az illető egy kadét, aki egy akkor még meg nem nevezett idegen humanoid faj tagja, egy távoli, sötét, a Föderációtól elszigetelten élő bolygóról – ezzel a szereplővel egyértelműen egy új humanoid életformát akartak bevezetni a Star Trek világába, akinek figurája úgy tűnik, nem is áll olyan távol a Discovery közkedvelt kelpián tisztjétől.
Az Odyssey fedélzetén találunk még egy fiatal klingon tisztet is (Mynk parancsnokhelyettest), aki – főleg a klingon-föderációs háborút tekintve – speciális körülmények között, diplomáciai védettséget élvezve kerül a hajó fedélzetére, mivel titkos küldetésben az Orgániára utazik. A helyzetet bonyolítja a tény, hogy Mynk apját maga Rhon kapitány ölte meg az Orionnál vívott csatában, valamint az, hogy a klingon-föderációs harcoktól eddig távol maradó romulánok is felbukkannak, hogy megakadályozzák az Odyssey eljutását az Orgániára. A történet végére egyébként maga Mynk is hosszú utat tesz meg: állandó klingon attaséként szolgál majd a fedélzeten.
A további fő karakterek között megemlíthető még a minden hájjal megkent, jamaikai származású főgépész, Horatio Gage, az elvált Dr. Karen Hart, akinek orvosi főtisztként ez az első mélyűri utazása, valamint a leírás szerint fájdalmasan gyönyörű kormányos és harcászati tiszt, Helen Joyce, aki nap mint nap azzal küzd, hogy a szépséges külső mellett komolyan vegyék. (Ezen a ponton ne feledjük, a vázlatot a nyolcvanas években írták, és a szerző, többek között a népszerű Dallas-klón sorozat, a Falcon Crest írója is volt!)
A szembetűnő Discovery-motívumok mellett érdemes észrevennünk, hogy egy alapvetően kadétokkal és újoncokkal megrakott csillaghajó ötlete a 2009-es, JJ Abrams-féle mozifilmben is visszatér. Az újkori Star Trek sorozatokban és mozifilmekben meghatározó írói-produceri feladatokat betöltő Rick Berman a Star Trek The Next Generation: The Continuing Mission című könyv előszavában emlékezik vissza, hogyan fogadta Roddenberry a Strangis-féle sorozattervet:
"Amikor megérkeztem a találkozóra, Gene irodája már tele volt a stúdió fejeseivel. Bármit is javasoltak, ő nem fogadta el, és az asztalt csapkodta, ahogy a stúdióvezetők is..."
A fiaskó mindenesetre arra ösztönözte Roddenberry-t, hogy ismét nyeregbe szálljon, és végül saját maga alkossa meg annak alapjait, amit ma Star Trek: Az új nemzedék (TNG) címen ismerünk.
emTV.hu // TrekMovie // robots-and-dragons.de
