Einstein fizikát megreformáló munkásságának eredményei a tudomány és a műszaki közélet határain jóval túlmutatnak, elég, ha csak a popkultúrában betöltött megkerülhetetlen szerepére gondolunk. Yoda és Brown doktor kutyája a Vissza a jövőbe filmekből csak két markáns példa a személyét megidéző esetekből, melyek szinte megszámlálhatatlanul tornyosulnak a filmgyártásban, a zenében, vagy éppen a képregényekben. Akár megszemélyesítve, akár tudományos munkássága kapcsán, Albert Einstein a Star Trek világának is visszatérő szereplője.
Hanoch Gutfreund, a Jeruzsálemi Héber Egyetem Einstein archívumának igazgatója szerint
"Einstein arca a legfelismerhetőbb arc az egész világon"
Gutfreund emellett úgy látja, hogy
"az Einstein iránti érdeklődés továbbra sem csökken az idők során. Kijelenthetjük, hogy egyre jobban növekszik a kíváncsiság vele kapcsolatban. Napjainkban sokkal nagyobb."
Einstein öröksége minden mozgóképes előfordulásnál gyakrabban jelenik meg a Star Trek univerzumában. Az alább ismertetett példák csak egy részét képezik azoknak az eseteknek, amikor a fizikus (vagy éppen az ő tudományos elméleteinek valamelyike) részét képezi az aktuális epizódnak.
Egy tanulságos pókerjátszma
Az új nemzedék (TNG) Pokoljárás (6x26 'Descent') című epizódjának emlékezetes jelenetében Data a holofedélzeten pókerezik Albert Einstein, Isaac Newton és a saját magát alakító Stephen Hawking társaságában. A végső összecsapás Einstein és Hawking között zajlik:
"A határozatlansági reláció ezúttal nem húz ki a bajból, Stephen. Az univerzum összes kvantumfluktuációja sem változtatja meg a lapokat a kezedben. Tartom a tétet! Blöffölsz! És veszíteni fogsz!"
Hawking azonban mégis a nyerő lapok birtokában van:
"Megint tévedsz, Albert!"
A zseniális jelenetben az ír származású Jim Norton alakítja Einstein szerepét.
Konzultáció a holofedélzeten
Az N-edik hatványon (4x19 'The Nth Degree') című TNG epizódban Reginald Barclay egy idegen szondával történő találkozás után páratlan intelligenciára tesz szert, ami új, nagyszabású tudományos elméletek kidolgozásához vezet. A megfelelően elmélyült szakmai beszélgetéshez Barclay csakis Einstein-t tudja elképzelni, ezért a holofedélzeten vele egyeztet (az átlag néző ebből sajnos nem sok mindent ért). A szerepet ebben az esetben is Jim Nortonra bízták.
Térsebesség és relativitáselmélet
Vajon egy napon számunkra is elérhető lesz az a térhajtómű technológia, ami a Star Trek csillaghajóit könnyedén repíti egyik rendszerből a másikba? Néhány fizikus szerint a válasz egy meglepő talán.
Marc Millis, a NASA "áttörés a meghajtás fizikáján" projekt (azaz a Breakthrough Propulsion Physics, a NASA 1996 és 2002 közötti, antigravitációs meghajtással foglalkozó kutatási programjának) volt vezetője szerint:
"Az alapötlet az, hogy a téridő egy darabkáját mozgatod. A buborékon belüli jármű azt érzékeli, hogy egyáltalán nem végez helyváltoztatást. A téridő végez mozgást."
Bár Einstein speciális relativitáselmélete szerint semmi sem lépheti át a fénysebességet, a téridő meghajlítása választ adhat arra, hogy hogyan kerekedjünk felül ezen a problémán.A kérdésben az ausztrál asztrofizikus, Geraint Lewis is véleményt formált:
"Az a nagy probléma, hogy bár a fény nagyon gyors – 300 000 km-t tesz meg másodpercenként – a távolságok óriásiak, tehát ha tudnánk is ilyen sebességgel utazni, négy évig tartana, mire elérkeznénk a legközelebbi csillaghoz, és kétmillió évbe telne, hogy eljussunk a legközelebbi nagy galaxishoz. Ezek a távolságok gátat szabnak az univerzum benépesítésének… valahogy tehát meg kell döntenünk ezt a sebességkorlátot, Einstein relativitáselmélete pedig segíthet ebben."
Lewis professzor szerint a legnagyobb kérdés, hogy hogyan tudunk megfelelő mértékű energiát ("negative density energy") előállítani, ami a téridő görbítéséhez, és a "görbületi buborék" ("warp bubble") létrehozásához szükséges. Ettől függetlenül kitart amellett, hogy a technológia kivitelezése nem teljesen lehetetlen. Azt is hozzátette, hogy
"Einstein elmélete már most százéves, de még alig kezdtük megkaparni a felszínt."
Az Albert Einstein repülése
1991-ben a DC Comics egy új képregény mini-sorozatot jelentetett meg, aminek első része Az Albert Einstein repülése (The Flight of the Albert Einstein) címet kapta. A történetben a USS Enterprise két olyan kolónia megmentésére siet, amiket halálos járvány veszélyeztet.
Amikor megérkezik a csillagrendszerbe, a legénység úgy dönt, hogy két részre osztja az erőforrásait. Az Enterprise a két bolygó közül az egyikhez siet, a másik kolóniához pedig egy űrkomp, az Albert Einstein indul segíteni. Sajnos az Einstein a visszafelé úton egy olyan térbeli anomáliával találkozik, ami a galaxis másik végébe repíti a kompot. A helyzet a meghajtórendszer elromlásával fokozódik.
Einstein elpusztította a Vulkán bolygót
Természetesen Einstein egyik Star Trek epizódban sem robbantotta fel a Vulkánt (ezt mások megtették helyette), de a fiktív bolygó egyik feltételezett létezési helyének cáfolatához hozzájárult, így a jövőbeli történetek inspirációjához a valóság nem jelenthetett alapot.
1859-ben, egy francia matematikus, Urbain Le Verrier elmélete szerint a Merkúr keringési pályájában megfigyelhető megmagyarázhatatlan ingadozásokat egy fantom bolygó jelenléte okozhatja, amit Vulkánnak nevezett el. Az ezután következő évtizedekben senki sem tudta bebizonyítani a bolygó létezését, de a Merkúr furcsa gravitációs jelenségeire nem született elfogadható indoklás. A magyarázatra egészen 1916-ig, Einstein általános relativitáselméletéig várni kellett, ami viszont a Vulkán bolygóról szőtt illúziókat teljesen romba döntötte. Neil deGrasse Tyson, az amerikai asztrofizikus elmagyarázza:
"Ebben a tér és az idő szerkezetileg összetartozik. A gravitáció nem két objektum között fellépő erő, hanem ennek a struktúrának a formája. A testek pedig a mintázatnak megfelelően mozognak. Amikor pedig számításba vesszük a relativitás összes tényezőjét, azt látjuk, hogy a Merkúr követi a tér és az idő szigorúan kialakított szövetét egy olyan extrém módon meghatározó és erős gravitációs forrás közelében, mint a Nap."
Hosszú és eredményes élet
Bár Einstein tíz évvel az első Star Trek epizód előtt meghalt, szinte biztosan kijelenthetjük, hogy a sorozat elnyerte volna a tetszését. Einstein szerint ahhoz, hogy a gyermekeink oktatásában sikeresek legyünk, a fantázia elengedhetetlen szerepet játszik:
"Ha azt szeretnéd, hogy a gyermeked intelligens legyen, olvass neki tündérmesét. Ha azt szeretnéd, hogy nagyon intelligens legyen, olvass neki még több tündérmesét.
A kreatív képzelet nélkülözhetetlen eleme az igazi tudós intellektuális eszközkészletének, a tündérmesék pedig a gyermekkori ösztönzői ennek a kvalitásnak."
emTV.hu // From The Grapevine
