1920. január 2-án született, vagyis idén kilencvenkilenc éves lenne Isaac Asimov, eredeti nevén: Iszaak Judovics Ozimov orosz származású amerikai író, akit a huszadik század egyik legnagyobb sci-fi mestereként tartanak számon. Írásai nagy hatással voltak a későbbi sci-fi könyvekre, filmekre, sorozatokra, így természetesen a Star Trekre is, amelynek szülőatyjával, Gene Roddenberry-vel jó barátságot ápoltak. Asimov tudósként igyekezett minél több ismeretanyagot csempészni a szórakoztató történetekbe. Legismertebb sorozatai az Alapítvány, a Birodalom és a Robotok.
Az ő nevéhez fűződik a robotika három alaptörvénye, amelyet a mai sci-fik már teljes természetességgel használnak: A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen; a robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének; és a robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első vagy második törvény bármelyikének előírásaiba.
A robot szó a cseh robota szóból származik, az erőltetett munkára használták eredetileg (innen jön a magyarban is a robotol igénk). Új értelemben először Karel Čapek cseh drámaíró használta R.U.R. (Rossum Univerzális Robotjai) című művében 1920-ban. A robotika kifejezést azonban Asimov alkotta, mégpedig anélkül, hogy tudott volna róla. Saját bevallása szerint logikusan alkalmazta a mechanika, matematika, hidraulika, stb. szavak mintájára.
Asimov 1966. szeptemberében látta az első Star Trek epizódot egy nagy ohiói sci-fi találkozón. Az elsők között írt cikket róla a TV Guide-nak, amelyben a sorozat tudományos hiányosságaira mutatott rá. Gene Roddenberry udvarias levélben válaszolt Asimov kritikus cikkére, elmagyarázva, hogy mennyire keményen dolgoznak rajta, hogy komoly sci-fi sorozat legyen a Star Trekből, miközben amennyire csak lehet, megpróbálják tiszteletben tartani az egyébként jobbára korlátot jelentő tudományos elveket is. A levélváltásból hamarosan barátság lett, olyannyira, hogy Asimov a későbbiekben maga is adott tanácsokat a sorozat történeteihez, karaktereihez, sőt, igazi rajongójává vált.
Egy évvel később már lelkendező cikket írt, amelyben azért dicsérte a sorozatot, mert szexivé tették az intelligenciát. A cikk címe: Mr. Spock egy álom! (Mr. Spock is dreamy!). A cím az író tini lányától származott, akiről Asimov is meglepődve tapasztalta, hogy a korabeli lányokhoz hasonlóan, a szenvtelen vulkáni tisztért bolondul. Asimov aktívan részt vett az 1967-es nagy levélkampányban, amelyben rajongók és sci-fi írók közösen igyekeztek megmenteni a NBC által akkor elkaszálásra ítélt sorozatot (egy újabb szezon erejéig sikerült is, bár az NBC tagadta, hogy a levélkampány befolyással bírt volna erre a döntésükre).
1972-ben pedig természetesen elfogadta a felkérést, hogy az első hivatalos Star Trek találkozó vendége legyen New Yorkban. Tudományos tanácsadóként segítette az első, Magyarországon Csillagösvény címmel bemutatott mozifilmet, a neve itt már szerepel a stáblistán is. Az új nemzedék (TNG) sorozat stáblistáján ugyancsak helyet kapott, hiszen Data, az android Asimov írásainak megfelelően kitalált humanoid robot. Sőt, ahogyan azt a sorozatban többször is emlegetik, pozitronaggyal rendelkezik, ami ugyancsak az asimovi androidok sajátja. De egyfajta easter eggként nem egyszer feltűnik itt-ott a sorozatban. Például nevét megemlítik Az új nemzedék (TNG) "Datalore" című epizódjában. Kis betűcserével, de a Voyager "Skorpió" című epizódjában róla nevezték el a USS Endeavour kapitányát Amasovnak. Illetve a Deep Space Nine (DS9) "A csillagokon túl" részében szereplő Colm Meaney alakította Albert Macklin sci-fi író karaktere nem más, mint maga Isaac Asimov.
Többen is próbálták filmre vinni Asimov történeteit több-kevesebb sikerrel. A nehézséget az okozza, hogy Asimov elsősorban a cselekményre és párbeszédekre koncentrál, kevés a vizuális leírás a regényekben. Az Én, a robot című történetet még Asimov életében forgatókönyvbe öntötték, amivel elégedett is volt, de a film sajnos nem valósult meg. Helyette évekkel később egy másik film viselte ezt a címet, amely azonban nem Asimov történetein alapult, az asimovi elveket és a szereplők neveit utólag szőtték a cselekménybe, amikor megkapták a jogokat a cím használatához. A szintén Asimov írásából született A kétszáz éves ember című film közelebb állt az eredeti történethez, de ebben a filmben viszont kevés hangsúlyt fektettek a robotika törvényeiből adódó problémákra. Valamint évek óta tervben van az Alapítvány könyvsorozaton alapuló film vagy sorozat, amelyről még mindig csak annyi a hír, hogy készül, a bemutató dátuma egyelőre bizonytalan.
Asimov nemcsak a sci-fi területén alkotott nagyot, számtalan tudományos ismeretterjesztő munkát is írt. Leginkább a természettudomány izgatta. Gyakran foglalkozott a korában népszerű űrtudománnyal, tudománytörténettel, saját szakmájával a biokémiával, társadalomelmélettel, történelemmel, sőt még saját útmutatót is írt a Bibliához. Átfogó munkája, amelyben érthetővé és elérhetővé teszi a tudományt az emberek számára, Az intelligens ember útikalauza a tudományhoz címet viselte. A tudomány sem maradt hálátlan, hiszen tizennégy tiszteletbeli doktori fokozatot kapott különböző egyetemektől.
A szintén híres sci-fi író, Arthur C. Clarke és Asimov kitűnő barátságban voltak és mindketten jelentős díjakat kaptak tudományosan megalapozott fantasztikus írásaikért. A sci-fi irodalom legmagasabb díjait a Hugo- és a Nebula-díjat Asimov többször is megkapta, 1987-ben ezt azzal tetézték, hogy Nebula Nagymesteri díjat vehetett át.
Nevét a művein túl egy aszteroida (5020 Asimov) és emberforma robot (Asimo) is őrzi.
emTV.hu
