Számos összeesküvés elmélet született az elmúlt néhány hét alatt, pedig még csak a Star Trek: Discovery első évadának elején járunk. A rajongók szinte tényként kezelik, hogy Lorca kapitány a hírhedt 31-es szekciónak dolgozik, amikor a hajóján újfajta meghajtással (is) kísérleteznek.
Hogy a fenti képen kívül mi támasztja alá a 31-es szekció elméletet? Például a USS Discovery regisztrációs száma, ami NCC-1031. Az is érdekes, hogy bár egy vadonatúj csillaghajóról van szó, mégsem a frontvonalon szolgál, sőt, tudjuk, hogy kifejezetten Stamets (Anthony Rapp) kutatása köré építették. A hajón szolgáló fegyveresek egy része pedig fekete Csillagflotta jelvényt visel. És Lorca kapitány (Jason Issacs) is egy különleges hívást fogad a kabinjában, melynek titkosítási szintje szigorúan bizalmas feletti.
Tudjuk, hogy a Discovery és testvérhajója, a USS Glenn is ugyanazon a kutatáson dolgozott, ezzel maximalizálva a projekt mihamarabbi előrehaladását. És azt se feledjük, hogy a sorozat történetének illenie kell a kánonba! Azaz ha egy titkos kutatásról, egy titkos küldetésről van szó, az nagyban magyarázná, hogy a későbbiekben, tehát a korábban készült filmekben és sorozatokban miért nem hallottunk minderről.
De valóban ez lenne a 31-esek stílusa? Nem esünk e bele a tipikus hibába, hogy minden rejtélyes esemény mögött eme titokzatos árnyékszervezet manipulációit sejtjük, amely állítása szerint Föderáció védelmében küzd megalapítása óta?
Egy Csillagflotta hajón folytatni a baljós kísérleteiket, ahol a legénység bármelyik tagjában megszólalhat a lelkiismeret és kötelességtudat, ha gyanús dologra bukkan? Nem valószínű. A 31-esek egyéni akciókkal dolgoznak a háttérben, intrikálnak és szabotálnak, ha kell.
Ami leginkább ellentmond a 31-esekről szóló elméletnek, az a fekete Csillagflotta jelvény. Aki megnézte az Enterprise vagy a Deep Space Nine (DS9) sorozatot, hogy a 31-es szekció tagjai bár fekete bőr egyenruhát hordanak, de nincs külön jelvényük. Ilyen nyíltan hirdetnék kilétüket egy hajón? Ez nem lenne logikus. Szívesebben bújnak álruhába: lehetnek átlagos bürokraták vagy legénységi tagok ,akik kerülik a feltűnést. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy 31-es ügynök nincs a fedélzeten. Épp ellenkezőleg! A szervezetet nyilván érdekelni fogja minden, ami a hajón történik.
De az is nyilvánvaló, hogy Lorca kapitány nem magától cselekszik. Valaki áll mögötte a Csillagflotta parancsnokságon, méghozzá elég magas pozícióban. Talán egy vagy több admirális. Láttunk már ehhez hasonló projektet, például száz évvel később az USS Pegasuson, ahol olyan technológiával kísérleteztek, ami csillagközi egyezményeket sért. A Csillagflotta hírszerzése az Pegasuson tesztelte az interfázisos álcázóberendezés működését amely kifejlesztését az Algeroni egyezmény tiltja. A berendezéssel a hajó képes áthatolni a szilárd tárgyakon is. A hajóról egy reaktorhasadás után azt hitték, hogy megsemmisült, de Az új nemzedék (TNG) "A Pegazus (7x12 'The Pegasus') című epizódjából kiderül, hogy egy aszteroidába ágyazódott a Devolin rendszerben.
Hidegháború a klingonokkal
A Csillagflotta 2151-ben találkozott a klingonokkal, miután egy űrhajójuk lezuhant a Földön. Ezután korlátozott kapcsolat állt fenn négy éven át az Egyesült Föld és a Klingon Birodalom között, egészen a járványig, amikor a klingonok elsődleges külső jegyeinek nagy része időlegesen eltűnt a népesség nagy részéből. Ettől kezdve a viszony a két faj között leginkább a hidegháborúval jellemezhető, és nem változott a Föderáció megalakulása után sem. Nem volt diplomáciai, kereskedelmi kapcsolat – hivatalos szinten biztosan nem. (Emlékezhetünk az egyik Enterprise epizódra, ahol egy 31-es vezető szubtérkapcsolatban állt az egyik admirálissal a járvány alatt).
Komolyabb események nem történtek, de a közös határvidéken előfordultak különféle incidensek. Természetesen nem komoly hadjáratra kell gondolni: a Klingon Főtanács házai T’Kuvma felbukkanásáig képtelen voltak valamiben is közös nevezőre jutni.
A legtöbb incidens kimerült kisebb föderációs kolóniák elleni rajtaütésekben, kereskedelmi hajók megtámadásában. Mindegyik esetleges magánakció volt egyik-másik Ház részéről, vagy renegátoktól és bűnözőktől, akik valami módon hajót szereztek.
Klingon halotti szertartások
A klingonok hisznek a halál utáni életben. Hitvilágukban minden hősi halált halt harcos a Holtak hajóján hajózik át Sto’Vo’korba a harcosok túlvilágába. Mindez párhuzamba állítható a vikingek Valhallájával, vagy akár az ókori egyiptomiak túlvilági hiedelmeivel. A Holtak hajója rokonítható a fáraók mellé temetett Napbárkával, illetve a misztikus folyó, melyen a klingon túlvilág felé hajóznak, a misztikus Sztüx folyóval mely határvonal élők és holtak között.
A Disovery újabb adalékokkal gazdagította ezt az érdekes hitvilágot. A harcos halálával a test eddig csupán üres héj volt, melyet elhagyott a lélek. Ám a sorozatban a klingonok nem hagyják hátra a halottakat. A hősi halált halt harcos áldott, aki kiérdemelte az új élet esélyét Sto’Vo’korban. Porhüvelye pedig elnyeri a végtisztességet, és mumifikálva elfoglalja helyét az ősi szarkofághajó burkolatán, ily módon tisztelegve Kahless emléke előtt, tovább szolgálva a Klingon Birodalmat. Ez ismét az egyiptomi hitvilággal cseng össze, ahol szintén hittek a másvilági létben.
Az új sorozat első négy részét látva sok új információhoz juthattunk, már most színesebbé, gazdagabbá tette az eddig ismert Trek univerzumot. Izgalmas fejtegetésekbe kezdhettünk ismerőseinkkel, barátainkkal. Várjuk a folytatást.
Star Trek: Discovery epizódpremier
hétfő 9:00
Netflix
emTV.hu
További hírek és érdekességek a Star Trek világából a Facebookon! Még több Star Trek: Discovery-ért érdemes ellátogatni a sorozattal magyar nyelven foglalkozó oldalunkra – a jó társaságért pedig nézzetek be a rajongói csoportba vagy az epizód-kibeszélőbe!
