Az Impulzus 127. adásában Az elveszett paradicsom című epizódról beszélgettünk, melyben Kirk egy rejtélyes obeliszk csapdájába esik egy idilli bolygó felszínén, Spock pedig az éppen erre száguldó aszteroida megfékezésén dolgozik: míg az amnéziával sújtott kapitány istenként illeszkedik be az amerikai őslakosokra hasonlító helyiek mindennapjaiba, Spock a kapitányi székben ülve préseli ki a maximális teljesítményt az Enterprise gépházából, és ezzel párhuzamosan saját magából.
Kirk a paradicsomban
Az Enterprise legénysége paradicsomi, földinek látszó bolygóra bukkan (sokadszorra), és egy rejtélyes szimbólumokkal ellátott emlékművet is találnak. Sietniük kell, hiszen már csak fél órájuk van hátra, ha időben el akarnak indulni, eltéríteni az égitestet fenyegető aszteroidát. De azért kicsit még szétnéznek. Békés, amerikai indiánoknak látszó lakosokat csodálhatnak meg, de csak messziről. A parancsnok elábrándozik, milyen szép életük lehet. Majd előremegy, és a monolit előtt hívja fel a hajót. Vesztére. Megnyílik alatta egy titkos csapóajtó, és lezuhan egy gépekkel zsúfolt kis helyiségbe. Miközben megpróbál talpra állni, rátenyerel pár gombra. Áramütés éri, amitől eszméletét veszti.
Hiába keresik, és a doktor ellenvetése ellenére kénytelenek elmenni, hiszen, mint Spock elmagyarázza, ha nem térítik el időben a felé száguldó, a Földünk holdjával megegyező nagyságú égitestet, a bolygó szét fog zúzódni. Az Enterprise gépeit végsőkig erőltetve száguldanak a cél felé, Scotty nagy bánatára. Közben a kapitányuk magához tér, ám semmire nem emlékszik. Két ételáldozatot hozó helyi lány látja, amint felbukkan az emlékmű alól, és Istennek nézik.
Egyikük Miramanee, aki a törzsfőnök lánya és papnő. Megtetszik neki a különös idegen, ami nem csoda, nem sok sárga felsős fehér férfi mászkál arrafelé, az indiánok körében különlegesnek számító hajszínnel. A lány a faluba érve elmondja, mit látott. Kétkedve fogadják, különösen azért, mert kérdéseikre a parancsnok nem tud felelni, mivel amnéziás. Közben vízbe fulladt fiút szállítanak a kunyhóba. Salish, az orvosságos ember nem tud tenni érte semmit. A kapitány azonban nem nyugszik bele, és levegőt fúj a gyerek tüdejébe, aki magához tér. A törzsfő bizonyítottnak látja Kirk Isteni mivoltát, és átadatja neki Salish gyógyítói fejpántját.
Az Enterprise eléri az aszteroidát, amit Spock, Scotty heves tiltakozása ellenére, taszítósugárral akar odébb lökni, majd, mikor az a kevés szufla miatt meghiúsul, fézertűzzel szeretne szétzúzni. Eközben Salish vitatkozik Miramanee-val, mivel továbbra is el szeretné venni. A lány szerint, mivel az Isten lett az orvosságos ember, a hagyomány szerint már hozzá tartozik. Kirk megtudja a lánytól, hogy hajdan az orvosságos emberek ismerték a templom titkát, ami megmenti őket, amikor elsötétül az ég. Ám Salish apja hirtelen halt meg, nem tudta átadni tudását a fiának. A törzsfő érkezik, és Kirk nevét tudakolja. A kapitánynak csak a kezdőbetű rémlik, kétségbeesett nyögdécselését a főnök végül Kirokra fordítja le. A kapitány olyan jól érzi magát, mint még soha, bár egy kis rossz érzése van emiatt.
Spock mindent bevetve próbálja szétvágni az aszeroidát, a gépek fel is mondják a szolgálatot. Miramanee és Kirk az esküvőre készül. Scotty helyzetjelentést ad a gépházból, némi szemrehányással megspékelve. Térhajtómű ugrott, de sajnos a hajó nem fog, maximum impulzus hajtóművel közlekedhet. Javítás csak dokkban lenne lehetséges. McCoy szemrehányást tesz Spocknak a történtek miatt, ugyanakkor ágyba parancsolja, mivel túlhajtotta magát, pihennie kellene. Hiába. Irány újra a bolygó. Előreláthatólag mindössze négy órával érnek hamarabb oda, mint az aszteroida (szép kis versenyfutás!). A vulkáni nem igazán figyel a dokira, csak a monolitról készült felvételeket bámulja, meg szeretné fejteni a feliratokat.
Salish még az egyesülési szertartás előtt rátámad „Kirokra”. Megvágja a parancsnok kezét, így rájön, hogy nem lehet Isten, mivel vérzik. Kirk legyőzi, de nem öli meg. Aztán a kapitány az esküvőre kap egy palástot, ami úgy néz ki, mintha egy festőmániás minden tincsét más színnel festette volna meg.
McCoy aggódik a vulkáni miatt, aki 58 napja alig evett és aludt. Spock nem igényel sajnálatot, mindenáron a titkosírás megoldásán dolgozik. A doktor kicsit még vigasztalja is, mivel sejti, milyen erős lehet a bűntudata. Persze csak a maga módján, mondván: „Hozott egy parancsnoki döntést. Jim is így tett volna!” Utasítja, hogy pihenjen. Itt láthatjuk, milyen hatalma van már itt is az orvosi főtisztnek, ha a legénység egészségéről van szó, bárkinek parancsolhat. A vulkáni engedelmesen ledől az ágyra, de mikor a másik kimegy, megint csak a felvételeket bújja.
Kirk boldog, bár zavarják álmai a másik életéről, amikkel nem tud mit kezdeni. Miramanee jó hírt közöl vele, gyerekük lesz. A parancsnok csatornát tervez, amivel elláthatnák a földeket vízzel. Szélvihar támad, a helyiek Kiroktól várják a megmentésüket. Be kellene jutnia a monolit-templomba. Salish követi, látja, amint kétségbeesetten kaparászik a szimbólumok körül, de hiába.
Spock rájött a titkosírás megfejtésére. Zenei hangok. A Megtartóknak nevezett lények egykor több népcsoportot telepítettek át, biztonságos bolygókra. Ők hagyták ott a monolitot, és vele egy védelmi rendszert, amit nem lesz sok idejük újra üzembe helyezni, mivel nem sokkal járnak a gyilkos szikla előtt.
Salish fellázítja a falusiakat tehetetlennek látszó „Istenük” ellen. A feldühödött emberek kövekkel érkeznek. Miramanee mindenáron a férjével akar maradni és meg szeretné menteni, mire az orvosságos ember készséggel felengedi a párjához. (Kedves hősszerelmes, nem?) A párt több kő eltalálja, összeesnek.
Ekkor sugároz le Spock és McCoy. Az őslakosok elmenekülnek. Chapel nővér külön lesugároz, egy orvosi felszereléssel. Miramanee a férjét szólítja, megtudják tőle, hogy azért estek nekik, mert Kirok nem tudott újra lejutni a templomba, majd elájul. A doki szerint Kirk jól van, csak a memóriájával vannak bajok. Mivel nincs idő orvosi eszközökkel kezelni, a vulkáni megkockáztat egy agyegyesítést. Spock kezét a kapitány arcára teszi, miközben azt ismételgeti, ki a parancsnok. Ellenállásba ütközik. Egy párszor még ő is azt kiáltja: „Én vagyok Kirok!”, mielőtt magához tér. Szerinte a kapitány nagyon erős akaratú személy. Végül beválik a kezelés, Kirk észhez tér végre. Újra bevetik a kommunikátort, mert először is annak hangjára nyílt ki az ajtó. A nővérre bízzák a lányt, és lemennek az emlékműbe. Spock elég sokat megtudott már az út alatt a bolygóig a szimbólumokról, így sikerül működésre bírni a berendezést. A kilőtt sugár szétrobbantja az aszteroidát.
Minden oké? Korántsem. Miramanee haldoklik, és ez ellen a doktor sem tud tenni. A szerelmespár öncsaló fantáziálgatásba kezd, mit fognak még csinálni ezután, és végül az indián nő meghal. A végső képsorban látjuk, amint az Enterprise elhagyja a bolygót.
A történetről
- Akárcsak a Gátlások nélkül (The Naked Time, TOS 1x06) című részben, itt is bebizonyosodik, hogy noha a kapitány szeret parancsnok lenni, azért néha szeretne nyugodtabb életet, feleséggel, gyerekkel.
- Hasonló monolitok későbbi Trek sorozatokban is előfordulnak: a Discoveryben szereplő obeliszkek kinézete például megdöbbentően hasonlít az eredeti sorozatban látott építményhez, a Voyager pedig egy történelmi emlékművet talál a Delta kvadránsban.
- Felvetődik a kérdés: Az orvosságos emberek, akiknek az emlékműről szóló tudása generációk óta öröklődött, hogyan nyitották volna ki a zárat? Talán volt valamijük, ami hasonlóan hangzott, mint a kommunikátor, csak elveszett?
- Az orvosságos emberek által öröklött, majd elvesztett tudás némileg emlékeztet a „Szikraváros” című történetre, amiben ugyancsak generációkon át örökített létfontosságú tudás megy veszendőbe, mikor a titok őrzésével megbízott egyetlen személy azelőtt hal meg, hogy átadna egy fontos tárgyat az utódának.
- Ebben a részben végre választ kapunk arra, miért van annyi humanoid a galaxisban és miért van annyi föld-szerű bolygó: réges-régen létezett lények betelepítették a galaxist.
- Spock csak itt kap lehetőséget a sorozat alatt, hogy ilyen hosszan (több hónapig) parancsnok legyen, a kapitány távollétében.
- A "Vérzik, tehát nem lehet Isten" megállapítás érdekes párhuzamot mutat egy 1975-ben forgatott fimmel, a címe: „Aki király akart lenni”. Ennek főszereplője szintén azon „bukik le”, hogy vérzik, vagyis nem sérthetetlen, azaz nem Isteni lény.
- Érdekes, hogy ezúttal a végén nincs külön jelenet a hajón, amikor a szereplők szépen, kedélyesen megbeszélik, mi történt velük. A dráma ezúttal nem kap levezetést.
Háttérinformációk
- Az epizód címe eredetileg A sápadtarcú (The Pale Face) lett volna.
- A képernyőn nem hangzik el, de a bolygó neve Amerind. (Kár érte, szépen hangzott volna, ha így emlegetik.)
- Az eredeti elképzelésben Miramanee és Kirk gyermeke nem hal meg a végén. Sajnos, ami a lánnyal történt, szükségszerű volt, a történet szempontjából. Ha belegondolunk, hogy nézett volna ki, ha a kapitány lelép, ugyanakkor ott nem maradhatott, és nem is vihette magával a lányt. (Ezzel az eszközzel sok más filmben is élnek. Ha nem illik bele a folytatásba a szereplő, kukába vele!)
- A történet több hónapnyi eseményt dolgoz fel, ezzel pedig az eredeti sorozat leghosszabb időtartamról mesélő epizódjává válik. Az idő múlását Kirk növekvő barkójával érzékeltetik.
- Egy utcai harctól eltekintve a Menekülés a tegnapba (All Our Yesterdays, TOS 3x23) című epizódban, ez az egyetlen olyan rész a harmadik évadban, ahol külső helyszínen történt a forgatás.
- Az epizódot Margaret Armen írta, aki korábban A Triskelion játékmesterei (The Gamesters of Triskelion, TOS 2x16) című részt jegyzi, a harmadik évadban pedig még egyszer, az Ég és föld (The Cloud Minders, TOS 3x21) című epizód esetén találkozhatunk a nevével. A rajzfilmsorozatban még két epizódot jegyez (The Lorelei Signal, TAS 1x04; The Ambergris Element, TAS 1x13)
- A zeneszerzésben Gerald Fried is közreműködött, aki több basszusdallamot hozott Spock számára, és békés gitártémákat az Amerind felszínén játszódó jelenetekhez.
- A pazarul giccses madártollas köpeny egy 1966-os Batman epizódban is szerepel, amely sorozatot egyszerre forgatták a Star Trek eredeti sorozatával, csak másik stúdióban.
Az epizódhoz kapcsolódó további információkról, valamint a magyar szinkronos érdekességekről a 127. adásunkban hallhatsz:
A műsor adásoldalához ide kattintva juthattok el, ahol a podcastet többféle platformon is hallgathatjátok, illetve feliratkozhattok.
Űrszekerek Közösségi Flotta a Facebookon is!
Űrszekerek Közösségi Flotta // Memory Alpha
