Négy különböző Star Trek sorozat szinkronizáló színészei, egy jövőkutató, a klasszikus rajzfilmsorozat rajongó szinkronjának stábtagjai, és persze az elmaradhatatlan kocsmakvíz tette izgalmassá a szeptember utolsó vasárnapján megtartott ingyenes programot, az Űrszekerek őszi, sorrendben a harmadik közösségtalálkozóját a Vault 51 Gamer Barban.
Tagadhatatlanul a meghívott színész vendégek jelentik a közösségtalálkozók attraktív faktorát, ráadásul az Űrszekerek szervezőstábja ezúttal sem vette félvállról a vendéglista összeállítását: három visszatérő és két új vendéget prezentálva ismét prominens Trek-színtársulatot varázsolt a rendezvény helyszínére.
Varga T. József (Picard, TNG), Német Gábor (Data, TNG), és Holl Nándor (Tuvok, VOY) második alkalommal tette tiszteletét a közösségtalálkozókon, a Deep Space Nine (DS9) Jadziájának magyar hangja, Horváth Lili, valamint az eredeti sorozat (TOS) Mr. Spockját szinkronizáló R. Kárpáti Péter először vettek részt a rendezvényen.
Horváth Lili, aki korábban már a ParaRadio műsorának vendégeként is mesélt a DS9 szinkronizálásáról, most ismét felidézte, mit is jelentett számára a sorozat magyar változatának készítése: nehéz szövegeket, sok nevetést, és gyakorlatilag az első komoly sorozatos szinkronmunkát.
R. Kárpáti Péter rögtönzött hazai Trek sorozat-történelemmel lepte meg a hallgatóságot, felidézve a legendás TV3-as TOS-szinkron néhány kulisszatitkát, és ikonikus alakjait is, mint például a "Kirk-Spock-McCoy" triumvirátus másik két magyar tagját, Sörös Sándort és Balázsi Gyulát, valamint az Uhurát szinkronizáló Mányai Zsuzsát, illetve a Kirk szerepét eredetileg megkapó Felföldi Lászlót.
Spock legelső magyar hangja azt is elárulta, hogy elsősorban a klasszikus Trek sorozat fogta meg. A színész ráadásul azon kevés ember közé tartozik, aki Leonard Nimoy-jal együtt elmondhatja magáról "Én vagyok Spock", de egyúttal azt is, "Nem én vagyok Spock" – a híres vulkánit alakító amerikai színész önéletrajzi könyvei is szóba kerültek. Méltán, hiszen R. Kárpáti Péter is adott ki önéletrajzi témájú könyvet, "Péter könyve" címmel.
A Barátok közt sztárjáról egyébként az is kiderült, hogy Holl Nándorral együtt egyik kedvenc sorozatom, a Mythbusters (Állítólag...) szinkronjában is együtt dolgoztak.
Mivel ismét felidéződtek a TV3-as TOS és TNG szinkron kezdetei, az is szóba került, hogy Horányi László után hogyan került Varga T. József Az új nemzedék (TNG) hazai legénységének élére. A szakmában régóta jelen lévő, szinkronrendezőként is igen tevékeny színész régi anekdotákkal is szórakoztatott minket, ezek azt hiszem, bármelyikünk számára az Űrszekerek találkozók csúcspontjai. Jean-Luc Picard magyar hangja azt is elárulta, leginkább azok a részek tetszettek neki a sorozatban, ahol a kapitány elhagyta a hajót (és a holofedélzetet).
Holl Nándor és R. Kárpáti Péter személyében, ha úgy vesszük, két vulkáni is jelen volt a találkozón (szőrszálhasogatóknak: másfél), a két színész egymással versengve próbálta minél pontosabban előadni a híres vulkáni kéztartást – melyhez, ezúttal, Zachary Qunitoval, Spock Kelvin-univerzumbeli megformálójával ellentétben, ők nem használhattak ragasztószalagot.
Az is kiderült, Holl Nándor esténként Star Treket néz – ha sikerül egy-egy fárasztó nap után ébren maradnia az epizód végéig.
A szinkronizáló színészeket még évekkel a sorozat bemutatója után is megtalálják a rajongók: R. Kárpáti Pétert egy kollégája lepte meg a sorozat epizódjainak gyűjteményével, egy másik alkalommal pedig egy Barátok közt rajongói találkozón futott össze egy Trek fannal. A karakterrel való azonosítás viszont a mindennapi életben túlzásokba is eshet – erről is beszéltek a meghívott színészek.
Meglepetés műsorszámként felhangzott Picard ikonikus bevezető szavalata is a TNG epizódok elejéről – Varga T. József hangja számomra tökéletesen visszaidézte a kedves szériát, szinte már a főcímzene energikus dallamát is felcsendülni hallottam.
Holl Nándor, aki trek techno-blabla kapcsán a noradrenalinnal való szinkronos küzdelméről is beszélt, elmesélte, eleinte kellemes, később viszont egyenes zavaró volt számára Tuvok lassú, kimért modorának magyarítása, így egyenesen élvezte, mikor a vulkáni úr időnként kicsit "megőrült" a Voyagerben. Vele ellentétben, a "másik hegyesfülűt" magyarító R. Kárpáti Péternek erre nem volt lehetősége – Spock mindvégig tartotta magát szigorú vulkáni habitusában. E ponton különösen mulatságos volt a művészek rögtönzött beszédtechnikai trükkbemutatója.
Horváth Lili számára a nyelvtörő szakszavak eleinte nehézséget jelentettek, de a szigorú szinkronrendezőnek hála, későbbi munkája szempontjából is sokat tanult, köszönhetően az akkori szinkron komótosabb, alaposabb munkamódszerének. Varga T. Józsefnek Picard modorával nem kellett megküzdenie, grúz hadurakkal és mongol űrhajósok nevével viszont igen.
"Kilépve a holofedélzetről" a szinkron világába, Varga T. József több évtizedes szinkronrendezői munkájáról is mesélt, például az egyik új munkájáról, a Szemfényvesztők című sorozatról, mely nekem is egyik kedvencem volt. Jól ismert szinkron-, illetve televíziós szerepek is szóba kerültek: Horváth Lili a Nyughatatlan Jordan sajátos kettős életéről, míg R. Kárpáti Péter természetesen Berényi Andrásról mesélt.
Varga T. József a legendás időket felidézve a szinkron éjszakai műszakjáról sztorizott. Néhány hónappal ezelőtt, az egykori Pannónia Stúdióban egy szinkronos közösségtalálkozón vettem részt, és ehhez hasonló hasonló történeteket hallgatva, bevallom, nagyon irigyeltem az egykor ott dolgozó színművészeket és technikai munkatársakat.
Szinkron vs. felirat – forró téma. Varga T. József a szinkronrendező és a laikus néző álláspontját egyaránt képviselve állt ki a magyar hang mellett, a fordítás nehézségeit pedig szinkron szövegkönyvek összegyűjtött hibáival szemléltette, melyeken persze remekül szórakoztunk.
Érdekes a túlmagyarítás kérdése: szerintem például nyugodtan mondhatja valaki egy szinkronos változatban, hogy "elmagyarázom", az "ef bé áj" viszont nálam is vészjelzést váltott ki.
Izgalmas téma volt a beszélgetés végén a megvalósuló Star Trek technológiák felsorolása: ehhez változó módon állnak a jelenlévő színművészek is: R. Kárpáti Péter szerint számos dolog már megvalósult a Trek által bemutatottból, Varga T. József a transzportálást várja, míg Horváth Lili inkább tart a rohanó technológiától, bár egyúttal kíváncsi is, hogy kerül be a Trek a mindennapjainkba. Holl Nándor az MI, a keresők és a korai internetezési élmények felidézésével egyfajta középutat képviselt.
Míg R. Kárpáti Péter a Holdra szállás korának ma már elképesztőnek hangzó tizenhat Kbyte-os tárkapacitásáról beszélt, a következő panel egyik résztvevője, Kömlődi Ferenc jövő- és MI-kutató már élénken figyelte a diskurzust, hogy aztán a Parallaxis Live-ban Németh Gáborral (a TNG androidjának, Datának magyar hangjával), valamint Ádámmal és Csabával együtt mélyreható diszkussziót folytasson a mesterséges intelligenciáról.
A Médiazabálók LIVE panel ezen a linken visszanézhető, ezen pedig feljavított hanggal, vágott változatban podcastként is meghallgatható, valamint különböző formában letölthető!
Már a legelső kérdés megosztotta a résztvevőket, de bevallom, jómagam is a vendégek álláspontja között vívódok: Németh Gábor, aki "túl van Datan", és az emberséget kereső mesterséges lény figurája nagyon közel állt hozzá, nem szeretné ha "japán kiborgok és borgok" vennének körül minket. Ez utóbbi Kömlődi Ferencet viszont nem zavarná, és azzal a véleményével is együtt tudok érteni, hogy nem kell feltétlenül emberszerű, humanoid külsőt ölteni a mesterséges intelligenciát hordozó entitásnak. Németh Gábor, a Stephen Hawkingot is rendszeresen szinkronizáló színész, a kiváló tudós transzhumanizmusról szóló gondolatait is idézte, melynek lényege, hogy nem velünk, a jelenben élő ember megjelenési formájával ér véget az evolúció. Nyilvánvaló, hogy ez biológiai, erkölcsi, és vallási vitákat is felvet, főleg ha a cyborg fogalmát tekintjük. Csaba kérdése nyomán Kömlődi Ferenc megjegyezte, reméli, nem pár száz év múlva jutunk el a transzhumanizmus korszakába, ugyanakkor szerinte nem forradalomszerűen, hanem fokozatosan jutunk el a fejlettebb emberi lények korszakába, bár a kétféle típusú, az evolúció és a poszthumanizmus különféle szakaszaiban járó embertípus együttélése még sokáig okozhat társadalmi szakadékot. Különösen a legősibb, negatív és alantas emberi ösztönök, a birtoklási-és hatalomvágy jelenthet akadályt ezen az úton, így hát az sem jelentene jót, ha egy mesterséges intelligencia a mai ember attitűdjeit venné alapul az emberség tanulásához, hiszen számtalan negatív és pusztító vonást átvenne. Egy birtoklásra és hatalomra vágyó mesterséges intelligencia egyelőre csak Hollywoodnak jelent jót, ahol a nyolcvanas évektől tömegtermelik az MI veszélyeit túlhangsúlyozó, sötét jövőképet festő sci-fiket.
Németh Gábor immár nem is színészként, hanem komoly sci-fi rajongóként is tette fel azt a jogos kérdést, hogy hogyan befolyásolná az emberen kívül megjelenő más, intelligens, idegen létforma a mesterséges intelligencia fejlődését. Példaként épp Kömlődi Ferenc kedvencét, a Borgot említette, melynek technológiai fölényét - negatív erkölcsi értékítéletünk ellenére – mégiscsak hasznosíthatnánk. Egy nagyon izgalmas kérdés volt az, hogy mekkora rálátásunk van a technológiai fejlődés távlataira, látni fogjuk magát a szingularitást? Milyen távlatra tudunk előre jósolni? Kömlődi Ferenc rögtönzött elve szerint: vedd Japánt és a Szilícium-völgyet, adj hozzá öt évet, és megkapod Magyarországot. Sokkal kísértetiesebb viszont Kína fejlődése technológiai és társadalmi szinten is – könnyen lehet, hogy a be nem látható távlatú, kiszámíthatatlanul meglóduló fejlődés pont tőlük indul majd ki.
A jövőkutató az egymás mellett élő emberekben és fejlesztett emberekben/mesterséges intelligenciákban hisz, míg Data magyar hangja szerint talán önmagunktól kell jobban félnünk, mint a sötét technológiai jövőtől, bár az MI militáns vonala, és a pusztító emberi ösztönök gépi felerősítése mindenképp félelemre adnak okot.
Egy lényeges kérdés, hogy adjunk-e erkölcsöt az MI-knek, vagy pedig egyáltalán nem szükséges etikai érzéket kialakítani a gépi társadalomban – főleg nem emberi erkölcsön alapulva, hisz az sok esetben az erkölcsi relativizmus hibájába esve hoz döntést. Az önvezető járművek visszatérő kérdésére Kömlődi Ferenc konklúziója az, hogy sokkal több emberi életet mentenek majd meg, mint sodornak veszélybe. Csaba mindenesetre az átmeneti időszak vegyes (emberi+teljesen önvezető) rendszerének veszélyeire hívta fel a figyelmet.
Már ma is égető kérdés a robotok által helyettesített emberi munkaerő – Kömlődi Ferenc is itt előremutató véleményt képvisel, a kreativitást nélkülöző, repetitív tevékenységeket igenis le kellene cserélni gépi munkaerőre. Egy döbbenetes kérdésfelvetés is elhangzott, miszerint, mi lenne, ha minden, amit magunk körül tapasztalunk, mindössze virtuális kreálmány – ez különben egyik vendéget sem zavarná, ám mi van, ha a Parallaxis műsorvezetőiről derülne ki, hogy mindössze MI-k vagy puszta beszédszintetizátorok...
Data jelen volt (azaz lesz...) a vulkániakkal történő kapcsolatfelvételen - magyar hangja szintén várna egy ilyen találkozást, főleg, ha pont egy önmagát és az emberséget kereső Data-szerű mesterséges lény érkezne hozzánk.
A népszerű spekulatív téma, miszerint még a félvezető technológiát is külf... azaz idegenek hozták nekünk, Kömlődi Ferenc által rövid úton cáfolva lett, ám a jövőkutató arról már lelkesen nyilatkozott, mi lenne, ha valahonnan, idegen technológia által az ölünkbe pottyanna az MI - már ma is lennének emberek és intézmények, akik mindezt felfognák, és haladó, önzetlen célokra használnák. Németh Gábor konklúziója: Többet kellene felfelé néznünk, mint lefelé...
Engem leginkább a színész által felidézett Fa Nándor-gondolatsor ragadott meg: nem pusztítjuk el, nem pusztíthatjuk el a Földet, az olajfoltok, a szemét [a globális felmelegedés] pusztán pörsenések a Föld testén - ne legyünk elbizakodottak - nincs olyan elementáris hatása az emberi létnek [az iparosodásnak, a technológiai fejlődésnek] a bioszférára, jelentéktelenek vagyunk, és hamarabb eltűnünk, mintsem hogy globális kárt okozhatnánk ebben a nagy rendszerben.
Szinkronos csúcsesemény volt számomra a Star Trek: The Animated Series – azaz a hetvenes években készült rajzfilmsorozat – magyar hanggal soha be nem mutatott rajongói szinkronos változatának munkatársaival való személyes találkozás. Kő Gergely szinkronrendező és csapata oldott hangulatú, kellemes beszélgetésben mesélt a nonprofit vállalkozás keretében megvalósuló, tehát nem profitorientált, de professzionális minőségű szinkronmunkáról.
Kő Gergely szinkronrendező, Haramura Katalin (Uhura), Endrődy Mike Attila (Kirk) és Szőke Dániel (Scotty) személyében lelkes és szimpatikus közreműködőket ismerhettünk meg, s akik velem együtt kíváncsian várták a hangok mögötti arcokat, ezután még inkább várják a soron következő, készülő epizódokat!
Gergely már az Impulzus Podcast korábbi adásában, illetve saját cikkében is beszámolt a magyar változat készítésének kihívásairól és érdekességeiről. A szereplőválogatás folyamata, a szereplők egyeztetése, az epizódok hosszadalmas előkészítése (például a nemzetközi hangsáv beszerzése, a zajok, zenék és effektek szerkesztése) is mind ezek közé tartozott. Úgy gondolom, a rajongók egy része csak most szembesült ennek a folyamatnak a komolyságával és nehézségeivel, és azzal, hogy a készítők mennyi áldozatot hoznak a rajongói magyarítások közül magasan kiemelkedő alkotásért. Az eredeti, rajongói feliratot Gergely – a szinkrondramaturgi munkát is elvégezve – a szereplők megszólalásaira szabva adta át a szinkronhangoknak, akik a mai, digitális technológiát használó többi stúdióhoz hasonlóan, illetve személyes időbeosztásuknál fogva, nem minden esetben álltak egymás mellett a mikrofon előtt.
A Kirk kapitányt szinkronizáló Endrődy Mike Attila elmondta, hogy az eredeti hangot, Shatnert hallgatva, illetve az epizódokat előre is megnézve igyekszik minél hitelesebb alakítást nyújtani. Attila a csillagidő helyes kiejtésével kapcsolatban még a jelenlévő rajongók véleményét is kérdezte, akik, Star Trek fanokra jellemzően, korántsem voltak egységesek a kérdésben. A Scotty-t megszólaltató Szőke Dániel egyik kedvence például a bódult tiszteket felvonultató, nem egyszer mulatságos negyedik rész volt, a Kirköt magyarító Attila pedig egyenesen a legszórakoztatóbb, ötödik, tribblis résszel javasolja elkezdeni a rajzfilmsorozattal való ismerkedést.
Az Uhurát szinkronizáló Haramura Katalin elmondta, bár nem minden esetben tudja előre, milyen témájúak az epizódok, de a szinkronizálás és hangalámondás nagy szerelme, így rendkívül jól érzi magát a hangulatos forgatások során. Kő Gergely a "nem hivatalos" szinkronváltozat jogi és terjesztési nehézségeiről is beszélt, valamint az első rajongói visszajelzésekről. Sokan dicsérik például McCoy doki karakteres magyar hangját (Hollós Tamás).
Endrődy Mike Attila, aki drámatagozaton végzett, és a színjátszásban is jártas, elárulta, a szereplők részről-részre egyre jobban ráéreznek karaktereik hangjára, a beszédtechnika és a hangkarakterek is sokat fejlődtek. Kő Gergely számára a második, Spock múltjába látogató rész maradt a kedvenc. Élőszereplős sorozatoknál kritikus lehet a szájmozgáshoz való alkalmazkodás kérdése, a Star Trek rajzfilmsorozat esetében – korához és költségvetéséhez mérten – a szereplőket meglehetősen kevés gesztussal és mimikával rajzolták meg, ez nehezíti, és egyúttal könnyíti is a szinkronizálók munkáját, hiszen több kreativitással és szabadsággal tudják a karakterek érzéseit megjeleníteni. Több esetben a magyar változat határozottan javít a szereplők korabeli, időnként pontatlanul, nem a szituációnak megfelelő stílussal rögzített hangján, sokkal több életet adva a karakternek. Sajátos megoldás volt annak idején, hogy az eredeti Star Trek sorozat színészei először felmondták az epizódok szövegét, és a képet csak utólag rajzolták meg. Így a korabeli színészek több esetben nem tudták, milyen szituációban és milyen hangnemben beszél a karakterük. Gergely a szövegkönyven adott instrukciókkal is segíti magyar hangok munkáját, de a többi szinkronrendezőhöz hasonlóan élőben is ad utasításokat, mindazonáltal a felvétel a nagy stúdiókhoz képest oldottabban és nagyobb szabadsággal zajlik, több kreativitást, és egyéni ötletet megengedve a résztvevőknek.
Transzporter híján a szereplők számára a legnagyobb nehézséget a stúdióba történő eljutás jelenti, Gergely ezzel kapcsolatban is sokat igyekszik segíteni.
A szinkron készítői nagyon szívesen várják a nézői, rajongói visszajelzéseket, akár dicséretről, akár kritikus észrevételről, javító tanácsról lenne szó
A beszélgetés befejező részében színészi ambíciókról, és elkövetkező, lehetséges projektekről is szó esett, például a magyar nyelvű változatot szintén nélkülöző, külföldön nagyon népszerű, élőszereplős rajongói sorozat, a Star Trek: Continues esetleges szinkronizálásáról.Szóba került a rajzfilmorozat rajongói filmes folytatásainak magyarítása is. Az elsősorban videojáték-szinkronokkal tapasztalatot szerző, Kollár Ákos vezette MozGi Stúdió, és Kő Gergely szinkronrendező sámára is izgalmas kihívást jelenthet majd egy élőszereplős, negyvenöt-ötvenperces epizódokat felvonultató sorozat magyar változatának elkészítése, és bizony a hozzám hasonló hardcore rajongók ugrálnának örömükben, ha végre magyarul hallhatnák az eredeti sorozat világát legjobban megközelítő rajongói szériát.
Az estet a hagyományos kocsmakvíz zárta, melyet az Űrszekerek csapata ezúttal is a sorozatok, a mozifilmek, a Star Trek szinkronja, illetve tudományos kérdéseinek tárgyköreiből állított össze, nem egy esetben fogcsikorgató nehézségű tételekkel tarkítva. A győztes páros, a múltkori 38 perc party kvízgyőzteseihez hasonlóan két napos utat nyert a németországi Bottropba, a Movie Park Germany-be, ahol egy igazi Star Trek kalandban is részt vehetnek, az Operation Enterprise látványosság keretében!
Az Űrszekerek csapatával legközelebb a november 11-én megrendezett Hatos Ékzár Kódolva rendezvényen találkozhattok, ahol ismét lesz Parallaxis kerekasztal, Ádám és Csaba ezúttal is Vincze Miklós fizikussal beszélget majd a csillagkapuk fizikájáról, jövő áprilisban, a Kapcsolatfelvétel Napján pedig számos meglepetéssel tér majd vissza az Űrszekerek közösségtalálkozók sora, immár negyedik alkalommal!
A teljes fotógalériát itt találod!
emTV.hu // fotók: Antal Zsani / emTV.hu
