A kríziseken, hullámvölgyeken és feloldhatatlannak tűnő válságokon keresztül erősebbé kovácsolódnak a személyes kapcsolatok, melyek között időről időre felbukkannak a mentor és protezsált szerepek: néha a fiatalsággal járó fékezhetetlen tűz kontrollálása, néha pedig az emberré válás folyamatos mederben tartása kerül előtérbe, a mentoroknak pedig újra és újra szembe kell nézniük a kellemetlen lehetőséggel, hogy a patronált személy végül visszafordíthatatlanul a rossz útra is térhet.
Pike és Kirk
A Kelvin filmekben látható Kirk fiatalkora az édesapja halála miatt egészen máshogyan alakul: míg William Shatner karaktere az eredeti sorozatban határozott döntéshozó, valamint makulátlan szolgálati előmenetellel rendelkezik, addig a Chris Pine által megjelenített kapitány „még nem áll készen a székre”. Talán még ő maga sem hiszi el, hogy alkalmas erre a pozícióra.
Pike: Maga az elsőtisztem. Marcust nem volt könnyű meggyőzni. De néha elég meggyőző tudok lenni.
Kirk: Mit mondott neki?
Pike: Az igazat. Hogy hiszek magában. Hogyha van valaki, aki megérdemel még egy esélyt, az Jim Kirk.
Kirk: Nem tudom, mit mondjak.
Pike: Ilyen még nem volt. Nem lesz semmi gond, fiam.
A Bruce Greenwood alakításában életre keltett Pike azonban a nézők helyett is bizalmat szavaz az elkallódó fiatalembernek: ha ő nincs, Kirk talán örökre a kocsmák mélyén ragad. Bár kettejük viszonya a mozifilmek szűkös időkerete miatt igencsak rövidre sikerült, egy-két remek párbeszéd kellőképpen kihangsúlyozza Pike feltétel nélküli hitét, a támogatás pedig hasznosnak bizonyul: Kirk a lazasága és vakmerősége ellenére nem szeretne csalódást okozni sem a mentorának, sem pedig az általa sohasem ismert édesapjának. Pike ugyanis jól ismerte George Kirköt, fiának elszánt patronálása pedig alapvetően innen ered.
Az eredeti idővonalon a két szereplő nem áll különösebben szoros kapcsolatban, ott inkább a Spock és Pike közötti viszony lehet hangsúlyosabb. Mivel a rajongók nagyrésze a Discovery második évadában igencsak megkedvelte az Anson Mount (Pike) és Ethan Peck (Spock) által felélesztett karaktereket, így reménykedhetünk, hogy egy napon majd az ő párosukból is többet láthatunk.
Janeway és Hetes
A Voyagerben több mentor és tanítvány kapcsolat is kibontakozik, elég, ha például a Holodokit és Kest, vagy éppen Tuvokot és Sudert említjük. A legnagyobb hangsúlyt ezek közül végül Hetes (Jeri Ryan) fejlődéstörténete kapta: visszatérni a kollektívából nem egyszerű, de Janeway (Kate Mulgrew) természetesen nem hátrál meg a kihívások elől.
Janeway: Csillagidő 51030. Hetes a központi tudat szorításában. A kapitány megkéri, ne álljon ellent. Fogadja el inkább emberi mivoltát. Hetes hallgat rá, és lassan megbarátkozik a saját személyiségével. Megbánta ezt a döntést?
Csillagidő 51652. A kapitány bátorítja hetest, javítson társasági szokásain. Hetes ezt időpazarlásnak véli, de idővel rááll, és hamarosan kialakulnak első emberi kapcsolatai. Janeway félrevezette őt?
Csillagidő 52840. Janeway utasítja Hetest, tanulmányozza szülei történetét. Hetes ezt érdektelennek tartja, de mégis belekezd, és szép lassan felfedezi a saját múltját.
Csillagidő 52841. Most először Hetes azt mondja a kapitánynak: köszönöm!
Hetes: Ez 52842-es csillagidőnél volt. 06 órakor az étkezőben. Épp befejeztük a reggelit.
Janeway: Tévedtem. És a mai napon, Janeway megjelenik a Delta Kompban, emlékezteti Hetest a kapcsolatra, ami köztük van, Hetes kikapcsolja az erőteret, és úgy dönt, hogy hazajön. Csak azt kérem, hogy bízzon bennem újra.
A hatékonyság és a társas kapcsolatok, a kollektív tudat és az egyéniség állandóan konfliktusba kerülnek, amikor egy csillaghajó közösségét egy borg próbálja értelmezni. Ha ugyanezzel a ridegséggel szemléljük a cselekményt, a karakterfejlődés szempontjából ezek kívánatos és hasznos ellentétek a hosszútávú történetmesélésben: a logikusan vagy gépi rendszerben gondolkodó szereplők beilleszkedése mindig kellő dinamikát biztosít a szereplők közötti viszonyoknak.
Ugyanakkor a jól ismert formula akár elcsépelté is válhatott volna, amikor már a negyedik élőszereplős Star Trek sorozatban próbálkoznak vele, a két színésznő viszont tökéletesen valósította meg az írók által kidolgozott jellemfejlődést – annak ellenére, hogy a forgatások során nem mindig volt felhőtlen a kettejük közötti hangulat. A végeredmény egy hibátlanul végigvitt karakterív, aminek a sorozat lezárása hirtelen véget is vetett: sokszor szóba került, hogy mi történik majd Hetessel a Földön, néha-néha a jövőbe is bepillantást nyertünk, a tényleges epilógus azonban elmaradt. Talán a januárban érkező Star Trek: Picard ezt a szálat is elvarrja.
Curzon és Sisko
A legizgalmasabb dolgok sokszor nem a képernyőn történnek meg: a földi-romulán háborúk vagy a Kapcsolatfelvételt követő napok mellett talán Curzon Dax (Frank Owen Smith) és a fiatal Ben Sisko (Avery Brooks) találkozása és kapcsolata lehet az egyik legérdekfeszítőbb történet, amit sohasem láthattunk. Sisko sokszor hangsúlyozza, hogy Curzon közel sem volt tökéletes („Curzon Dax nagyvonalúan kezelte az életet, néha a személyes felelősségeiről is megfeledkezett”), történeteiben viszont mindig kifejezi az iránta tanúsított háláját.
Sisko: Szárnya alá vett, mint zöldfülű zászlóst, és megtanított úgy becsülni az életet, ahogy azelőtt el sem képzelhettem. Megismertetett a művészetekkel, a tudománnyal, a diplomáciával. Ami fogalmam van ma a becsületről, neki köszönhetem.
Habár Curzon egy alkalommal Odo „testében” visszatér, a régi idők emlékeivel kapcsolatban nagyrészt csak az apró utalásokra, Sisko visszaemlékezéseire, és a saját fantáziánkra támaszkodhatunk. Tudjuk, hogy Curzon föderációs nagykövet volt a klingonokkal történő béketárgyalások során (ami hosszú és gyümölcsöző személyes kapcsolatokat és barátságokat szült a későbbi Daxok számára is), Sisko pedig zászlós volt, amikor megismerkedtek a Pelios állomáson. Ezután majdnem húsz évig, egészen Jadzia érkezéséig tartott a barátságuk és a számtalan meg nem énekelt közös kalandjuk, a régi kapcsolatuk emlékét pedig Sisko a későbbi Daxok „vénember” megszólításával őrzi.
Georgiou és Burnham
Amikor az első epizódnál a nézők bekapcsolódnak a Discovery világába, Georgiou (Michelle Yeoh) és Burnham (Sonequa Martin-Green) már hét éve együtt szolgálnak a USS Shenzhou fedélzetén, a köztük kialakult baráti kapocs pedig megingathatatlannak tűnik. A sokat látott Star Trek rajongó azonban hamar meglepődik, amikor a főhős a lojalitás és a szabályok helyett a logika nevében inkább a zendülést választja.
Georgiou: Helló, Michael! Bárhol is talál magára ez az üzenet, remélem, jól van. Gondolom, már saját parancsnoksága van. A saját hajójának a kapitánya. Mindig igyekeztem példákkal tanítani. Önmaga megismerésének a legjobb módja, ha megismer másokat. Ön kíváncsi, egy felfedező. Így magára hagyom a legkedvesebb tulajdonom. Évszázadok óta jár generációról generációra a családomban. Azt remélem, hogy arra használja majd, hogy tovább vizsgálja az univerzum rejtélyeit. Mind belül, mind kívül. És tartsa nyitva a szemét és a szívét. Mindig. Viszlát, Michael! És sok szerencsét!
Tudja, hogy olyan büszke vagyok magára, mintha a saját lányom lenne. Vigyázzon magára! De ami ennél is fontosabb, vigyázzon azokra, akik a gondjaiban vannak.
Mi történik, ha a hosszú barátság méltatlanul ér véget, ráadásul a kapitány halála miatt a konfliktus utólagos rendezésére már nincs is több lehetőség? Egy szép karakterív a főhős számára, aki a legmélyebb poklot megjárva végül visszakapaszkodik a parancsnoki lánc tetejére. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű, időközben ugyanis felbukkan Georgiou terrán változata: míg Burnham a régi kapitányát keresi a kegyetlen császárnőben, a tükör Georgiou ugyanígy a mostohalánya után sóvárog, vágyaik azonban beteljesületlenek maradnak. Egyikük sem tud az lenni, akinek a másik szeretné.
Burnham visszatérése a flottához szintén bonyolultabb kérdés: ahogy Wesley Crusher végül a szolgálat helyett az Utazót választotta, úgy Burnham számára sem fekszik a parancsnoki lánc, hiszen újra és újra a saját feje után megy. Egyáltalán nem vagyunk benne biztosak, hogy az első részben látott döntése nem ismétlődhet meg bármikor. A harmadik évadban talán saját képességeit felismerve önként lép ki a kötelékből: egy ilyen változással talán még Georgiou is meg tudna békélni.
Űrszekerek Közösségi Flotta
