A replikátorok segítségével szinte minden elképzelhető tárgy, étel (stb) parancsszóra, nagyon rövid időn belül előállítható. A technológiával először a Star Trek: Az új nemzedék (TNG) során ismerkedhettünk meg, de a huszonnegyedik században játszódó Trek sorozatok mindegyikében jelen volt. Az írók azonban nem örültek neki.
A replikátorberendezés annyira elterjedt a jövőben, hogy például az Enterprise-D csillaghajón minden szállásra jutott egy. Ennek ellenére replikátorközpontok létezéséről is tudunk, hiszen Worf ezen a helyszínen próbálkozott a személyiségéhez illő nászajándék kiválasztásával, amikor Keiko és Miles esküvője közeledett az Egy teljesen átlagos nap (Data’s day) című részben. A jelenet hátterében egyébként egy frissen replikált plüssjáték is boldog gazdára talál. De miért megy Worf a replikátor központba, amikor elvileg a saját kabinjában is előállíthatja a megfelelő ajándékot? Miért kísérik a szülők gyermeküket ugyanerre a helyszínre, ha otthon is átadhatnák számára a játékot?
Aki jobban elgondolkozik ezeken a kérdéseken, az nagyon hamar zavarba fog jönni, mert egy ilyen technológia teljesen ellehetetleníti az igazán drámai helyzetek kialakulását, legalábbis egy olyan fejlett társadalomban, mint a huszonnegyedik századi Föderáció. Ezen kívül erősen kérdésessé válik a tárgyak, (esetleg ételek) igazi értéke is, ha bármi létrehozható. Ronald D. Moore, Az új nemzedék és a Deep Space Nine egykori írója, később producere ugyanerre a következtetésre jutott. A Bleeding Cool interjújában kerek-perec kimondta: a replikátor létezése nagyon rosszat tett a sorozatoknak.
"A replikátorok a legrosszabbak. Mindig tönkre teszik a történetvezetést. Mindent elértéktelenítenek. Semminek sincs igazi értéke az univerzumban, ha bármit replikálni tudsz. Semmi sem egyedi, ha valami eltörik, újat csinálhatsz helyette. Ha valami tönkremegy a hajón, semmi probléma, Geordi [LaForge] lemegy a gépészetre, és gyárt egy újabb franc tudja mit (doozy whatsit). Vagy ellátogatnak egy bolygóra, ahol mondjuk szükség van valamire: »Hé, csináljuk meg, amire szükségük van!« Az írói stáb ki nem állhatta, megpróbáltuk elkerülni, amikor csak lehetett."
Bár a huszonnegyedik századig a replikátor nem volt flottaszabvány, már a huszonkettedik században is találkozhattunk vele a Star Trek: Enterprise sorozatban egy idegen szervízhajón. Trip Tucker az akkori Enterprise (NX-01) főgépésze meg is jegyezte: "ha lenne egy ilyenünk a gépházban, minden szükséges alkatrészt előállíthatnánk."
Vajon az egykori írók és producerek általános elégedetlensége közrejátszott abban, hogy a Star Trek: Discovery cselekményét ne a huszonnegyedik század utáni jövőbe, hanem inkább egy évszázaddal korábbra helyezzék? Az biztos, hogy tíz évvel az eredeti sorozat (TOS) előtt az íróknak nem kell megküzdeniük a replikátor kérdéssel.
emTV.hu // TrekMovie
